A Gestapo börtönét lebombázva próbálta kiszabadítani a francia ellenállókat a brit légierő
2021. szeptember 29. 14:58 Múlt-kor
Korábban
Szökés a rabságból
Az amiens-i börtönből végül összesen 258 fogoly oldott kereket. Az ellenállás készült a szövetségesek támadására, így a környéken számos ruhát, valamint Gazogen meghajtással működő járművet rejtettek el. Utóbbi a fa elégetésével nyert gázzal működő járműveket jelent, amelyekre azért volt szükség, hogy ne hívják fel magukra a német hatóságok figyelmét.
A menekülő foglyok dolgát megkönnyítette, hogy az őrök a bombatámadás során hasra vetették magukat, míg a szökevények értelemszerűen igyekeztek minél gyorsabban elhagyni a helyszínt. Mivel a támadás dél körül történt, a lebombázott étkezőben is számos őr tartózkodott.
A rabok között lévő hivatásos betörőknek és kasszafúróknak még arra is akadt idejük, hogy a Gestapo helyi irodáját és széfjét feltörjék, és az ott található iratokat megsemmisítsék.
A menekülők számos utat találtak. Egyesek német egyenruhába bújtak, amelyet az őrökről szedtek le. Ketten egy közeli templomba menekültek, ahonnan szerzetesnek öltözve jutottak ki. Sokan húzták meg magukat egy közeli klinika hullaházában is. Hárman pedig egy közeli bordélyházban kerestek menedéket egy olyan szobában, amely mellett akkor éppen a német vendégeket „szolgálták ki”.
De akadt olyan is, aki szándékosan nem használta ki az alkalmat. Dr. Mans, aki az abbeville-i ellenállók vezetője volt, úgy döntött, hogy a körülmények arra kötelezik, hogy eleget tegyen az orvosi esküjének, ezért a helyszínen segített a sérülteknek. A háború hátralévő részét munkatáborban töltötte.
A börtönből összesen 258 fő szökött meg, de többségük, 179 fő köztörvényesnek számított, és csak 29 fő volt a politikai foglyok száma. A maradék ötven fő az ellenállás tagja volt, noha a börtönben összesen 180 ellenállót őriztek. A német őrség húsz halottat és hetven sebesültet veszített, de a foglyok közül is meghalt 94 ember, a sérültek száma pedig 92-re rúgott.
Bár a Jerikó hadműveletet sikernek tekinthetjük, az akció utólagos megítélése nem ennyire egyértelmű. A megszökött foglyok közül 182-t hamarosan ismét elfogtak. Utóbb az is kétségesnek tűnik, hogy valóban kérte-e a francia ellenállás a brit légierő segítségét, ennek nyomát ugyanis a történészek nem találták meg. Nem kizárt, hogy az egész akció csak arra szolgált, hogy a német elhárítás figyelmét elterelje egy sokkal nagyszabásúbb vállalkozásról, a D-napról.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
