A Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg útjai során a legtöbbet utazott római pápa

A szent pápa

Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani. A Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg, temetését április 8-án tartották. A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon.

Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16. és 20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én járt.

Minden elődjénél több szentet és boldogot avatott, bíborost kreált. Ő avatta boldoggá (1979), majd szentté (1997) Hedviget, Nagy Lajos király legfiatalabb lányát, ő emelte a szentek sorába Árpád-házi Kinga lengyel királynét (1999), avatta boldoggá Apor Vilmos vértanú győri püspököt (1999), Batthyány-Strattmann Lászlót, a “szegények orvosát” (2003) és IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt és osztrák császárt (2004).

Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katekizmust. Bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért.

A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, járatos volt a latinban, a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a “pápai többes szám” helyett az egyes szám első személyt használta.

Boldoggá avatási eljárását már temetésének hónapjában, az előírt öt évnél korábban elindította XVI. Benedek pápa. Boldoggá avatására rekordgyorsasággal, 2011. május 1-jén került sor, miután megtörténtnek ismertek el egy közbenjárására bekövetkezett csodát, Marie Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Boldog II. János Pál ünnepnapjának október 22-ét, pápaságának kezdetét jelölték ki.

A szentté avatáshoz szükséges második csodának egy Costa Rica-i asszony gyógyulását ismerték el, aki a lengyel pápához intézett imái nyomán gyógyult meg halálosnak minősített betegségéből.

A szertartást 2014. április 27-én, kilenc évvel halála után, az Isteni Irgalmasság napján tartották (ennél gyorsabb csak Padovai Szent Antal kanonizációja volt a 13. században). Ezt az ünnepet II. János Pál vezette be Faustyna Kowalska lengyel szent tiszteletére, és ennek az ünnepnek az előestéjén hunyt el 2005-ben.

Ez volt az első alkalom, hogy egyszerre két pápát avattak szentté, mert Ferenc pápa XXIII. Jánost is kanonizálta, és az is példátlan volt, hogy a szertartáson egyszerre két katolikus egyházfő, Ferenc pápa mellett XVI. Benedek nyugalmazott pápa is jelen volt.

Néhány nappal később szentelték fel a budapesti Szent István-bazilikában Magyarország első, Szent II. János  Pálról elnevezett kápolnáját. A fővárosban nevét viseli a korábbi Köztársaság tér, tiszteletére több magyar városban is szobrot emeltek, életét több film, sőt musical is feldolgozta.

Idén május 7-én megkezdődött szüleinek, Emilia Wojtylának és idősebb Karol Wojtylának a boldoggá avatási pere. A centenárium alkalmából magyarul is megjelent a Szent II. János Pál visszaemlékezéseit tartalmazó “Önéletrajz”, és a Magyar Posta alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki.

1. Előtérben a szolgálat
2. A szent pápa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"