2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Dunából kiemelt, díszes római lópáncél került a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe

2021. november 11. 17:47

Így került a folyóba

Többféle magyarázat is létezik arra, hogy a római kori fegyverleletek annak idején miként kerülhettek a folyóba. Egyrészt lehettek például isteneknek szánt, folyóba dobott fogadalmi áldozati ajándékok, de elsüllyedt hadi vagy csapatszállító hajók roncsai is rejthették őket. Jelen páncél esetében a folyón, vagy közvetlenül annak partjain zajló fegyveres konfliktusok lehetősége kizárható, mivel a mai ismeretek szerint ilyen díszpáncélokat harci körülmények között nem viseltek.

A lelet lelőhelye a hagyomány szerint a Duna komáromi szakasza. Itt fekszik Felső-Pannonia tartomány egyik fő katonai támaszpontja, Brigetio, a mai Komárom Szőny városrésze. A nehézgyalogosokból álló légiókhoz százhúsz főnyi lovasság is tartozott, és ezek a katonák díszpáncélt is viseltek. A páncél tulajdonosa, hacsak nem hajón utazott, valószínűleg Brigetióban, vagy a közelébe telepített lovascsapatban szolgálhatott. Azt a kérdést, hogy a páncél vajon egy Felső-Pannoniában, talán magában Brigetióban működő fegyvergyártó műhely terméke volt-e, vagy egy távolabbi tartományban készítették, esetleg vándorló mesterek munkája volt, még egyelőre nyitott kérdés.

Színházi kelléknek hitték

A múzeum által vásárolt leletet tulajdonosa régiséggyűjtő édesapjától örökölte, aki fél évszázaddal ezelőtt egy kotróhajón dolgozó barátjától kapta ajándékba. A kotrómunkás nem tulajdonított nagy jelentőséget és értéket a tárgynak, mert azt gondolta róla, hogy valamilyen modern színházi kellék lehetett. A családi hagyomány szerint a páncéllemezeket Komárom közelében, a Duna medréből kotorták ki. Ezt alátámasztja egy apró kagylótöredék is, amely a tárgyat borító rézkorrózióba ágyazódott be.

Folytatódik az együttműködés

A „Hónap kincse” kiállítás bemutatójával egyidőben L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Borhy László, az ELTE rektora együttműködési megállapodást írnak alá, amely a két intézmény közötti – hosszú évekre visszanyúló – oktatási és képzési, valamint tudományos együttműködést foglalja keretbe.

 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az eseményen Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Közigazgatási Államtitkára is beszédet mondott.Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Közigazgatási Államtitkára, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum Főigazgatója, valamint Borhy László, az ELTE rektora megtekintik a fejpáncélt.L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum FőigazgatójaBorhy László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektoraBorhy László, az ELTE rektora és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója aláírják az együttműködési megállapodást
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár