A dühös magyar oroszlánoktól a tébolyult lányig – hét híres önfeláldozó nő

A dühös oroszlánok

„Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel és szurokkal rohannak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek, s nem is emberek ők, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek. Többek között egy asszony a leányával együtt ott volt a bástyán harcoló férje mellett. Amikor a férfi puskagolyótól eltalálva holtan összerogyott, nem temette el az asszony addig, amíg bosszút nem állt érte. Felkapta férje kardját és pajzsát, rövidesen három törököt levágott” – jegyezte fel Hieronymus Ortelius német krónikaíró az 1552-es egri várvédő asszonyokról, akikről számos nemzet történetírói emlékeztek meg csodálattal.

Ascanio Centorio degli Hortensi itáliai történetíró például spártai amazonoknak nevezte őket.

I. Szulejmán oszmán szultán 1552 nyarán hatalmas hadjáratot indított a szétszakított Magyar Királyság ellen. Seregei számos erősséget elfoglaltak, mire az utolsó állomás, Eger alá érkeztek.

A „rozzant akolnak” nevezett vár bevétele megnyitotta volna az utat a gazdag felvidéki városok felé. A 70 ezer fős török sereggel szemben Dobó István várkapitány mindössze 1800 várvédőt tudott felsorakoztatni, ám ennek is csupán a fele volt képzett katona.

12 napi ágyúzás után, szeptember 29-én indított általános rohamot a török. Ostromlétrák tucatjai csapódtak a várfalakhoz, és százával másztak fel az ostromlók.

Egerben több nő is férje és családja mellett maradt, ők igyekeztek a várvédők keze alá dolgozni: üstökben vizet és szurkot forraltak, és a röpködő nyílvesszők és puskagolyók zápora közepette vitték fel a falakra, hogy a felfelé kapaszkodó oszmánok nyakába zúdítsák.

Olykor kődarabokat hajítottak a török áradat közé. Az újabb és újabb rohamok azonban olyan hatalmasak voltak, hogy sok esetben maguk a nők is kardot ragadva keltek harcra a támadókkal.

Nagyban köszönhető az ő bátorságuknak is, hogy október közepén a világ egyik legerősebb birodalma szégyenszemre feladni kényszerült az ostromot. Eger megvédése csodaszámba ment.

1. A dühös oroszlánok
2. A lámpás hölgy
3. „Ki lehet a tébolyult lány?”
4. A tudomány oltárán
5. A kényelmet feladó grófkisasszony
6. A cigarettázó vértanú
7. Krisztus szegényeinek anyja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?