A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit

Termékek széles palettája

A legkeresettebb – ezáltal legértékesebb – fajta az ámbráscetek finom állagú és szalmaszínű olaja volt. A legtöbb esetben ezt használták fel a világítótornyok fényeihez, amelyek segítségével a bálnavadászhajók biztonságban kikötőikbe találhattak.

Az ámbráscetek olaja kenőanyagként bekerült a korabeli órákba, lőfegyverekbe, varrógépekbe és írógépekbe is. Emellett jól tűri a szélsőséges hőmérsékleteket, ezáltal kiváló kenőanyagnak bizonyult minden gyors mozgású, sok hőt termelő szerkezethez. Kijelenthető, hogy az ámbráscetolaj volt az ipari forradalom egyik fő „üzemanyaga”.

A bálnavadászat és a bálnaolaj-ipar legnagyobb szereplőjévé a 19. század elején a függetlenségét nemrég elnyert Egyesült Államok vált.

Az 1840-es évekre a világ tengereinek – eddigre jelentősen megfogyatkozott – bálnaállományára mintegy 900 hajó vadászott, ebből a források szerint 735 amerikai zászló alatt. Eddigre a bálnákból az olajon túl számos egyéb mindennapi alapanyagot is ki tudtak nyerni.

Az ámbráscetek koponyája tartalmaz egy, az olajuknál is értékesebbnek tartott anyagot, az úgynevezett cetvelőt.

Az átlátszó, folyékony faggyú biológiai funkciója máig nem teljesen tisztázott, valószínűleg az állat hangképzésében, illetve echolokációs tájékozódásában játszik szerepet.

A bálnavadászoknak elég volt annyit tudniuk róla, hogy füst és szag nélküli égésének köszönhetően rendkívül nagy haszonnal tudták értékesíteni.

A cetvelő a tehetős emberek egyik státusszimbóluma volt – az anekdoták szerint az Egyesült Államok egyik alapító atyja, Benjamin Franklin is cetvelős gyertya fényénél olvasott sötétedés után.

A bálnaolaj feldolgozási folyamatának számos felhasználható mellékterméke volt, ezek közül egyesek a szappangyártásban, mások az élelmiszergyártásban – főleg a margarin előállításában – kerültek hasznosításra.

A hatalmas tengeri emlősök teste azonban a zsírjukból kinyerhető termékeken kívül is képviselt értéket – egyik szervüket például a ruhaipar hasznosította. Ez az állatok szájában található szila volt.

A sűrűn, kefeszerűen álló szilák a főként planktonnal és más apróbb tengeri élőlényekkel táplálkozó bálnák táplálkozását segítik, kiszűrve táplálékukat a tengervízből.

A ruhaiparban rájöttek, hogy a csontos lemezek, amelyekből a szilak nőttek, a stabilitás és rugalmasság tökéletes egyvelegét adták a merevített szoknyák, illetve a korban népszerű fűzők felépítéséhez.

Maguk a szilak napernyők és kalapok merevítőiként, de ostornyelekként és lovas kocsik felfüggesztésében laprugókként is felhasználásra kerültek.

1. A mindent beborító olaj
2. Termékek széles palettája
3. A bálnavadászat lassú alkonya

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait