7+1 híres merénylet a történelemből
2024. május 15. 17:20 Múlt-kor
Korábban
Végzetes vasárnap
II. Sándor cár - elődeihez képest - mindenképpen haladó szellemiségű vezetőnek számított.
Míg Abraham Lincoln a rabszolgaság eltörlésével bíbelődött 1861-ben, addig az orosz uralkodó a jobbágyság felszabadítását tűzte ki célul. Megreformálta a pénzügyeket, a hadsereget, és egy korlátozottan alkotmányos rendszer kiépítését is tervezgette.
Kortársai mégis elnyomó zsarnoknak tartották, egy keleti despotának, aki cseppet sem jobb az elődeinél. Az elsősorban az orosz értelmiség által támogatott szélsőséges szervezetek gombamód szaporodtak Oroszországban. És mind ugyanazzal a céllal: likvidálni a gyűlölt uralkodót.
Erre többször is kísérletet tettek - sikertelenül. Sokáig úgy tűnt, nem fogja semmi. Hol egy egész tárat lőttek ki rá, hol robbantottak a közelében, de semmi eredménye nem volt. Még a Téli Palotában sem volt biztonságban az uralkodó, egyszer ott is megkísérelték eltenni láb alól.
A végzetét azonban a cár sem kerülhette el: 1881. március 13-án kikocsikázott a Téli Palotából, hogy megtekintse a vasárnapi katonai szemlét. Hét kozák testőrével és még másik két szánnyi biztonsági személyzettel hajtott a tömeg közé.
A Pevcseszki hídon azonban a Narodnaja Volja, a “Nemzet Akarata” nevű terrorista szervezet egyik tagja, Nyikolaj Riszakov bombát dobott a hintó alá. Az egyik testőr azonnal meghalt, a merénylőt elfogták, az uralkodó viszont sértetlenül szállt ki páncélozott kocsijából.
Ez végzetes hibának bizonyult, mert Riszakov nem volt egyedül: társa újabb gránátot hajított a cár felé, aki immár védelem nélkül állt a merénylőkkel szemben. A bomba leszakította II. Sándor lábát, a cár elvérzett.
Mivel a terrorcselekmény a cár fia, III. Sándor és unokája, a későbbi II. Miklós szeme előtt zajlott le, további alkotmányos szabadságjogok kiterjesztése nem volt napirenden Oroszországban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap