56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
2024. október 23. 11:20 Murányi Gábor
Korábban
„Ahogy lehet – úgy kell”
A 26-i négy röplapról azonban hiányzott az impresszum. A korábban a legprecízebb lap imázsával büszkélkedő újságnál ez egyértelműen a zavarodottságnak volt a jele.
Amikor – három nap kihagyás után – a Magyar Nemzet ismét megjelent, a legszembetűnőbb az volt, hogy visszakerült a cím alá a lap 1944-es betiltása előttről ismert önmeghatározás: „Alapította: Pethő Sándor”. Pethő a háború előtt a polgári, német- és nyilasellenes újságírásnak volt emblematikus alakja.
Az 1938-ban általa útjára indított lap fogalommá lett, s nimbuszából még az 1950-es évekre is jócskán maradt. Nevének fel-, illetve visszavétele iránytűként volt értelmezhető. A „független politikai napilap” impresszuma, névsora pedig szeizmográfként jelezte, hogy az „ahogy lehet – úgy kell” elvét zászlajára tűző újság koalíciós alapon szerveződött újjá a Nagy Imre-kormányzat és a forradalom napjaiban felélesztett kisgazda párt embereivel.
Mára már az is jól ismert, hogy egy háttéralku keretében a lapalapító fia, Pethő Tibor és a kisgazda vezér Pártay Tivadar lényegében napi váltásban szerkesztette az újságot, ebből a birkózásból akkor csak az látszott, hogy az impresszum névsora („Felelős szerkesztő: Losonczy Géza. Főmunkatársak: Nánási László, Novobáczky Sándor, Pártay Tivadar, Pethő Tibor, Vásárhelyi Miklós”) mindössze két napot élt, a belső csatározásokat pedig a jól ismert „Szerkeszti a szerkesztőbizottság” formulával fedték le.
Tömegek az újságárus előtt a Népszínház utcában (Kép forrása: Fortepan/ Bauer Sándor)
Az impresszummustra keretében a Népszava históriája sem hagyható említés nélkül. „A magyar szakszervezetek központi lapja” először október 25-én változott látványosan: a fejlécéről aznap tűnt el a világ proletárjaira való hivatkozás. A hat nappal későbbi „új” lapgazda – a Magyar Szabad Szakszervezetek – nevét mindössze egy szám őrzi, november 1-jén ugyanis a Szociáldemokrata Párt visszaszerezte „ősi jussát”, s a Népszava új főszerkesztője négy napra az új pártelnök, s egyben az utolsó Nagy Imre-kormány államminisztere, Kéthly Anna lett.
A régi-új lapgazdájuk égisze alatt indítottak a régi tördeléshez és lapszerkezethez hasonlatos napilapot I. évfolyam 1. szám jelzettel. A két lap párhuzamos számait összehasonlítva nagyon úgy tűnik, hogy a Rákóczi úti szerkesztőségi szobákon osztozó munkatársak azért keresztbe is dolgoztak, híreiket is szorgosan cserélgették. (Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a Népakarat továbbra is megjelent, 1958 januárjában pedig elveszített nevét, a Népszavát „visszaszerezve” simult bele a kádári sajtóba.)
Nehéz lenne eldönteni, hogy a naivnak bizonyult remény, a rigorózus törvénytisztelet, netán egy csipetnyi irónia (esetleg ezek keveréke) motiválta az 1956-ban újraindított, illetve új lapokat indító egyházakat, amikor november első napjaiban összeállították a minden előírásnak rigorózusan eleget tevő impresszumokat.
Az Új Ember, a Reformáció és az Evangélikus Élet ugyanis páratlan precizitással tüntették fel az akkori jogszabályok által előírt összes adatot, a kiadóhivatal, a szerkesztőség és a nyomda elérhetőségét csakúgy, mint a (magas) példányszámot. A lap közzétette előfizetési tarifáit egy hónapra, negyedévre, fél évre, sőt az egész évre is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
- Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.