50 millió összetört edényből jött létre Róma egyik dombja

Passiójáték és piknik

A szemétdomb egészen addig hozzátartozott Róma látképéhez, amíg Aurelianus és Probus császár Kr. u. 271 és 280 között nem építtetett egy új városfalat (Aurelianus-fal) Róma köré.

A Monte Testaccio a középkorban – a Jeruzsálemtől északra fekvő Golgotához való hasonlatossága miatt – különböző vallásos ünnepek, többek között passiójátékok helyszíneként szolgált.

A szemétkupac környékén lévő területen gyakran lovagi tornákat is rendeztek.

Amforák a Crypta Balbi régészeti múzeumban, amely a Museo Nazionale Romano részeként működik

Az amforadomb a 19. században a római családok által széles körben kedvelt piknikezőhellyé alakult.

A borászok is felfedezték maguknak a területet, mivel a domboldalba vájt járatokban megfelelő hőmérsékleten tarthatták boraikat.

A 20. században a rómaiak főként nyúlvadászatra vagy rukkolaszedésre használták a területet, mígnem a 20. század vége felé – mivel heroinisták lepték el a domb környékét – a Monte Testacciót lezárták a látogatók elől.

Az ókori Róma legnagyobb szeméttelepe mellett az utóbbi évtizedekben az olasz főváros egyik legdivatosabb, a fiatalok által rendkívül kedvelt, night clubokkal és trendi éttermekkel teli negyede épült ki.

1. Az ókor tárolóeszközei
2. Mesélő amforahalom
3. Az éltető olaj
4. Ősi vonalkódok
5. Passiójáték és piknik

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
• Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
• Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
• Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
• Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve