Így kezdődött a román-magyar hidegháború

1948, a szövetség éve

A hadifogoly-kérdés rendezetlenségének ellenére került sor 1948 elején a két állam közötti szövetség megkötésére. Románia államformája (1947. december 30-tól) ekkor már köztársaság volt, míg Magyarországon még zajlott a Rákosi által csak a "fordulat évének" nevezett időszak. Ez igencsak lekötötte a Magyar Kommunista Párt figyelmét, így az ország külpolitikai helyzetére ekkor nem tudott sok befolyást gyakorolni. 

1948. január 22-én Budapest zászlódíszben várta az egyetemvárosába visszatérő Groza kormányfőt és delegációját, amelyben a Magyar Népi Szövetség (a romániai magyarok parlamenti pártja) is képviseltette magát. Ám Dinnyés miniszterelnök (hivatalosan) nem a sztálini elvárás jegyében kötötte meg a két állam közötti szövetséget, s a két szomszédos nép barátságáról, sorsközösségéről szólt köszöntő beszédében.

A január 24-én létrejött szövetséget nagy dobra verte a magyar és a román sajtó, amely a Duna-medence népeinek egymásra találásáról, közös történelmünk új fejezetéről, illetve "Avram Iancu és Dózsa György népének" együtt haladásáról írt. Petru Groza később is 1848 szellemét látta a román-magyar szerződésben, de ez inkább azzal magyarázható, hogy éppen akkoriban készültek hazánkban annak centenáriumi megünneplésére. A szövetségkötés mindenesetre a román félnek is jól jött, így ugyanis nyugodtabb külpolitikai légkört tudhattak maguk mögött a kommunista hatalomátvétel utolsó fázisához.

Ennek ellenére román részről nem szűnt meg a bizalmatlanság. A bukaresti vezetés féltette területi integritását, belső status quo-ját éppúgy a magyarság kulturális-rokoni és gazdasági kapcsolataitól, mint a nem oly rég sikerre vitt revíziós törekvésektől, holott azok 1947 után már nemigen fenyegették a volt kisantant államait. A román vezetés a romániai magyarság iránti érdeklődés hivatalos megszüntetését követelte a barátság alapfeltételéül Magyarországtól.

1. Mini-hidegháborúk?
2. A második Trianon után
3. 1948, a szövetség éve
4. Rákosiék és a magyar ügy
5. A román vasfüggöny

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról