Így kezdődött a román-magyar hidegháború
2014. október 8. 12:06 Csernus Szilveszter
Korábban
A második Trianon után
Anna Pauker külügyminiszter, Petru Groza román miniszterelnök és Lucretiu Patrascanu igazságügyminiszter, azaz a hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó román kormányküldöttség tagjai városnézésen a budai Várban.
A román vezetés 1947-ben abban jelölte meg a két ország közti bizalmatlan viszony okát, hogy a magyar politikában a "demokratikus", azaz kommunista elemek még nem dominálnak. Ezzel szemben Gyöngyösi István, Magyarország bukaresti nagykövete akként vonta meg a magyar-román kapcsolatok mérlegét, hogy Bukarest tervszerűen igyekszik visszaszorítani a romániai magyar kisebbség érdekeit, például különböző gazdasági és jogi módszerekkel a magyar adózókra háromszor akkora terheket rónak, mint más román állampolgárokra. A párizsi békeszerződés (1947. február 10.) után akadályozni kezdték a magyarországi szellemi termékek behozatalát, de a határok átjárhatóságát is korlátozták: útlevelet csak útibeszámoló alapján adhatott a román Állambiztonsági Igazgatóság, ami például a kettősbirtokosoknak is kárt okozott.
1947 augusztusában Biharugra közelében súlyos határincidensre került sor, amely során a román határőrség négy magyarországi kaszáló parasztot megölt. A magyar diplomáciának végül annyit sikerült elérnie, hogy a román állam kárpótolja az elhunytak családjait. Bár a magyar-román határincidensek történetében ez csak egy fejezet volt, a biharugrai eset után, 1947 szeptemberére még a kishatárforgalmat is megszüntették.
Dinnyés Lajos kisgazdapárti kormányfő 1947. novemberi bukaresti látogatásakor lemondott a területi követelésekről, ám cserébe egy, a római katolikus egyházat érintő kulturális egyezménynél többet nem tudott kicsikarni. A párizsi békeszerződés után ez persze legfeljebb megerősítésként szolgált, a célja ezzel kedvezőbb tárgyalási pozíció szerzése volt.
A Budapesti Tudományegyetemen (az ELTE jogelődje) végzett, így magyarul is kiválóan beszélő Petru Groza román kormányfő kabinetje (1945-1952) emellett a Szovjetunióban raboskodó erdélyi magyar hadifoglyok hazaengedését is késleltette, ugyanakkor magyarországi hadifoglyok is voltak még erdélyi román fogolytáborokban az 1944-1945-ös román-magyar háborúból, ráadásul a GULAG-ról hazatért magyarokat a román hatóságok automatikusan szállították tovább saját hadifogoly-táboraikba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- A Habsburg, aki elvesztette Bécset
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül 2024.03.27.