Így kezdődött a román-magyar hidegháború

Mini-hidegháborúk?

Hidegháborúról beszélni román-magyar viszonylatban megtévesztőnek tűnhet, ugyanis Budapest és Bukarest nem fegyverkezett egymás ellen, sőt 1947-től pártközi (Kominform), 1948-tól államközi, 1949-től pedig gazdasági (KGST) szövetség állt fenn a két állam között. Mindezek ellenére Románia nem a "szocialista testvériségnek" megfelelő, hanem makacs soviniszta külpolitikát folytatott nyugati határai mentén, ami egy féloldalas hidegháborús viszonyt eredményezett.

Egy esetleges háború természetesen elképzelhetetlen volt a szocialista államok között. Ez még a Szovjet Hadsereg 1958-as Romániából való kivonulása utáni időszakra is igaz, bár a kulisszák mögött Nicolae Ceaușescu Romániája rajta tartotta a szemét Magyarországon. Elég a román diktátor kémfőnöke, Ion Pacepa már emigrációban mondott szavaira utalni, miszerint: "Magyarországon ott voltunk minden kilométerkőnél".

Annak ellenére, hogy 1948-ra Sztálinnak látszólag sikerült zárni a sorait a szovjet táborban (Csehszlovákia, Albánia, Bulgária, az NDK, Lengyelország, Magyarország és Románia látszólag monolit tömböt alkotott), a blokkon belül máris repedések mutatkoztak. Szoros szövetségük (amelyet 1955-től a Varsói Szerződés erősített meg) valójában nem volt monolit, és szinte minden tagállamát érintette valamilyen tömbön belüli konfliktus, annak ellenére, hogy az új rend elvben nem ismert (el) nemzeti alapú ellentéteket két "baráti szocialista" állam között.

Ilyen volt például a keletnémet-lengyel (előbb területi, majd 1980-tól politikai alapú) ellentét, amely Lengyelország keleti szomszédjával is fennállt, de ideológiai szembenállás a szovjet és a magyar fél között is feszült 1953-ban és 1956-ban; a sztalinizáció-desztalinizáció kérdése vezetett Albánia 1961-es szakításához is, s ne feledjük Csehszlovákia 1968-as megszállását sem. A szakirodalom által 1949-től mini-hidegháborúnak nevezett román-magyar ellenségeskedés szintén eklatáns példája volt annak, hogy a keleti blokk (elvben) marxista-leninista ideológia mentén működő államai magukkal hozták a világháborút megelőző időszak nacionalizmusát, sőt sovinizmusát.

1. Mini-hidegháborúk?
2. A második Trianon után
3. 1948, a szövetség éve
4. Rákosiék és a magyar ügy
5. A román vasfüggöny

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"