Kissinger lebombázta volna Kubát

Az amerikai diplomácia vezetője azt követően szánta el magát a lépésre, hogy Kuba 1976-ban katonai intervenciót hajtott végre Angolában. A hír hallatán "dührohamot" kapó Kissinger magas rangú amerikai tisztviselőket hívott össze, hogy megtárgyalják, milyen lehetséges büntetőintézkedéseket kell foganatosítani abban az esetben, ha Kuba újabb afrikai országokban tenné partra katonáit. A feljegyzések ismertetését a független intézetként működő National Security Archive (Nemzetbiztonsági Archívum) kezdeményezte a Gerald R. Ford Elnöki Könyvtárnál.

Amerikai tisztviselők egy olyan készenléti tervet körvonalaztak, amelynek részeként katonai csapást mértek volna a kubai kikötők és egyes katonai objektumok ellen, továbbá amerikai tengerészgyalogosok mentek volna a Guantánamói-öbölbe, hogy - ahogy Kissinger fogalmazott - "jól ellássák a kubaiak baját". A kormányzati dokumentum szerint a külügyminiszter attól félt, hogy az Egyesült Államok gyengének fog tűnni, ha nem veszi fel a kesztyűt egy alig 8 millió lakosú ország ellen. "Azt gondolom, hogy előbb vagy utóbb le kell csapnunk Kubára" - mondta Kissinger Gerard R. Ford amerikai elnöknek az Ovális Irodában folytatott egyik beszélgetésük alkalmával 1976-ban.

A titkosítás alól feloldott feljegyzések jól rávilágítanak arra, hogy mennyire fagyosak voltak az amerikai-kubai kapcsolatok az 1959-es kubai forradalom és Fidel Castro hatalomra kerülése óta. A külügyminisztérium élén 1973 és 1977 között álló Kissinger hivatali ideje elején óvatos kísérleteket tett az amerikai-kubai viszony javítására, de mélységesen felháborodott, mikor Castro csapatokat küldött a dél-afrikai gerillák által szorongatott Angolába a függetlenségét alig egy éve elnyerő délnyugat-afrikai ország védelmére.

Peter Kornbluh, a Cuba Documentation Project archívumának igazgatója szerint Kissingert feldühítette, hogy a kubai vezető eldobta magától az esélyt az amerikai-kubai kapcsolatok normalizálására, és inkább saját külpolitikai céljainak megvalósítását tartotta szem előtt. A dokumentumok azt sugallják, hogy Kissinger készen állt arra, hogy az 1976-os elnökválasztás után megismertesse a tervet, de abból a demokrata párti Jimmy Carter győzelme miatt végül nem lett semmi.

Kissingerék azzal is számoltak, hogy egy esetleges Kuba elleni katonai blokád konfliktushoz vezethet a Szovjetunióval, Kuba fő szövetségesével. "Ha úgy döntünk, hogy katonai erőt vetünk be, biztos, hogy sikerrel járunk. Nem szabad félmunkát végeznünk - nem fogunk azért jutalmat kapni, ha a katonai erőt csak mérsékelten használjuk. Ha a blokád mellett döntünk, annak gyorsnak, kegyetlennek és hatékonynak kell lennie" - fogalmazott Kissinger. Kubai történészek meglepőnek nevezték a most bemutatott Kissinger-tervet, ami szerintük annak fényében különösen érdekes, hogy Amerika közvetlenül a vietnami háború lezárása után készült volna egy esetleges konfliktusra Kubával.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók