Órákat és cukorkát is kért hazánktól kártérítésként a Szovjetunió
2014. szeptember 30. 18:15 MTI, Múlt-kor
Volt-e esély a magyar ellenállásra az 1944-es német megszállás idején? Hány zsidó maradt a háború végén Csonka-Magyarországon? Hogyan zajlott a Szálasi-féle nyilas-hungarista hatalomátvétel? Milyen felelőssége volt Horthynak 1944-ben? Milyen lehetőségei voltak az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak? Miért volt tabu évtizedeken át beszélni a szovjet katonák által megerőszakolt magyar nők tragédiájáról? Minek kellett 200 ezer karóra a szovjeteknek Magyarországtól? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a VERITAS Történetkutató Intézet Megszállástól – megszállásig, Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944-1949 című, az Országház felsőházi üléstermében megrendezett tudományos konferencia előadói.
Újra a trianoni határok között
Romsics Ignác nyitó előadásában kiemelte: a két világháború közötti magyar politikai vezetők a történelmi Magyarország helyreállítását és a Kárpát-medencei magyar vezető szerep visszaállítását remélték a német szövetségtől, ám ez a korabeli német források ismeretében teljesen megalapozatlan volt. A németek azt tervezték, hogy remélt világháborús győzelmük után még az időközben Magyarországhoz visszacsatolt területek egy részét is elveszik, így például Észak-Erdélyt, valamint Bácska, Bánát és Nyugat-Magyarország egyes részeit.
A háború utáni rendezést illetően az antifasiszta szövetségesek álláspontja eltért egymástól. Az Egyesült Államok a térség államainak a liberális demokrácián alapuló erős szövetségbe tömörülését látta volna szívesen. Kisebb módosításokat el tudott volna képzelni Magyarország javára a trianoni határokhoz képest, de ez jóval kevesebb volt annál, mint amit a németek ígértek. Erdély az amerikai elképzelésekben időnként önálló államként jelent meg, a kisebbségek pedig autonómiát kaptak volna - húzta alá az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára.
Anglia konföderációban, egyfajta európai egyesült államok részeként képzelte el a régió államait. Ám a nyugati szövetségesek álláspontja a háború során módosult, és a változó erőviszonyok függvényében egyre inkább elfogadták a szovjet elképzeléseket, amelyekben nem szerepelt semmiféle konföderáció. Moszkva eredetileg egy 10-15 éves átmeneti időszakkal számolt, az átállásban pedig Horthy Miklós szerepét is elképzelhetőnek tartotta. A nagy keleti szomszéd a régió széttagoltságában volt érdekelt, Magyarországnak pedig a trianoni határokat szánta, ami lényegében be is következett - fejtette ki Romsics Ignác.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
