Órákat és cukorkát is kért hazánktól kártérítésként a Szovjetunió

Volt-e esély az ellenállásra?

Már az 1944. március 19-i bevonulást megelőzően 1655 fő (továbbá 20 harci gép) tartózkodott hazánk területén a német légierő állományából, a németek a rájuk jellemző precizitással szervezték meg az akciót, a legkisebb esélyt sem hagyva az ellenállásra; a német hadvezetés kezdetben szlovák és román csapatokkal is számolt, de erről végül lemondtak, ahogy a Tiszántúl megszállásáról is – mondta el Számvéber Norbert, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár levéltárvezetője.

Miként arra előadásában rámutatott, az aktuális német hadrend sokat változott a keleti front elszívó hatása miatt, s azt a magyar ellenállástól tették függővé. Hozzátette: a németek nem úgy bántak Magyarországgal, mint egy szövetségessel, hanem valóságos katonai hadműveletet hajtottak végre a kormányváltás, a hinta-politikát, titkos béketárgyalásokat folytató Kállay-kormány elmozdítása érdekében.

Szórványos ellenállási kísérletek így is történtek, például az újvidéki vasúti hídon, ahol a tűzváltásban egy magyar tartalékos honvéd meghalt, egy másik pedig megsebesült. A magyar hadsereg 450 ezer kiképzett, mozgósítható katonából állt, de a legütőképesebb 90 ezer katona éppen a szovjet harctereken volt; Számvéber Norbert szerint bár nem volt esély katonai ellenállásra, a németek passzív ellenállásra azért számítottak.

Az 1944. március 19-i végrehajtás négy irányból (északnyugati, délnyugati, déli és északi támadó csoport), összetartó menetekkel valósult meg. A németek tökéletesen tisztában voltak a Magyar Királyi Honvédség harcértékével, így például tudták, hogy kevés géppisztolyunk van és hogy hol vannak a mozgósított magyar seregtestek.

A páncélos állomány számszerűleg megegyezett, de haditechnikailag a németek hatalmas fölényben voltak. A magyar légierő néhány óra alatt elveszítette volna a harcot a magyarországi légtér feletti uralomért, a németek a vadászgépek számát tekintve több mint tízszeres túlerőben voltak. Számvéber Norbert összegzése szerint katonai szempontból egyértelműen a számok döntöttek, a Magyar Királyi Honvédség pedig nem volt abban az állapotban, hogy hatékony ellenállást fejtsen ki.

1. Újra a trianoni határok között
2. Volt-e esély az ellenállásra?
3. Horthy a helyén maradásával legitimálta a történteket
4. A zsidóság helyzete
5. Szálasitól Dálnokiig
6. Nem beszélünk a megerőszakolt magyar nőkről
7. Szovjet "felszabadítás" vagy "birtokbavétel"?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején