100 éves a híres Hitler-fotó, amelyen talán nem is a Führer van

1914. augusztus 2. Hatalmas tömeg hallgatja a müncheni Odeonsplatzon, amint egy katona felolvassa a német hadüzenetet. A háborús készülődés és a kezdeti lelkesedés tüze hatja át a történelmi Odeon téren összeverődött emberek lelkét; ki feszülten figyelve, ki mámoros állapotban veszi tudomásul, hogy ezennel Németország hadviselő féllé vált. A tömegben elvegyülve ott áll a kalapját lengető, akkor 25 éves Adolf Hitler is.

Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Chotek Zsófia grófnő meggyilkolása olyan események láncolatát indította el, amelyek alig másfél hónapon belül egy addig még sosem tapasztalt háború kitöréséhez vezettek. A bécsi diplomácia Németország biztatására 1914. július 23-án eleve teljesíthetetlen ultimátumot nyújtott át Szerbiának, majd július 28-án, pontosan egy hónappal a szarajevói merénylet után hadat üzent. Nem kellett sokat várni az Oroszországhoz intézett német hadüzenetre sem; majd miután lerohanják Luxemburgot, a német csapatok benyomulnak Belgium területére is, amire válaszul Anglia hadat üzen Németországnak. Ez volt az a pillanat, a Német Birodalom hadba lépése, amikor - mint később állította - Hitler élete értelmet nyert.

A müncheni Odeonsplatzon látható tömegről kép is készült, ám a fekete-fehér felvétel megjelentetésére jó sokat kellett várni: a fotót elsőként a náci párt hivatalos lapja, a Hermann Esser által szerkesztett Illustrierte Beobachter (1926-1945) 1932. március 12-én, az aktuális választások előtt alig egy nappal tette közzé, mintegy válaszként arra a támadásra, miszerint Hitler nem volt hazafi, és elmenekült a katonai szolgálat elől az Osztrák-Magyar Monarchiából. A képet később a propagandisták előszeretettel használták: ez ugyanis nemcsak Hitler patriotizmusát, hanem a néppel fenntartott közeli kapcsolatát is egyértelműen szimbolizálta. A képaláírás egyértelműen fogalmaz: "Adolf Hitler, a német hős a tömeg közepén áll, ragyogó szemekkel".

Az egyetlen probléma, hogy a kép minden valószínűség szerint nem valódi. Először 2010-ben Gerd Krumeich düsseldorfi történész mutatott rá a kép és annak történetének tanulmányozása során, hogy Hitler eredetileg nem is szerepelt Heinrich Hoffmann müncheni fényképész fotóján, és csak később montírozták rá. Az azóta eltelt száz évben sajnos nem került elő az eredeti fénykép negatívja, s a korabeli filmhíradók alapos tanulmányozása során sem sikerült azonosítani a Führert.

Hoffmann, aki egyébként a náci lap egyik alapítója és vezető riportere volt, mindig is azt állította, hogy 1929-ben véletlenül fedezte fel Hitlert a képen, miután a későbbi Führer meglátogatta, és említést tett neki arról, hogy jelen volt a gyűlésen. Krumeich azonban Bajorországban, Hoffmann fotóarchívumában felfedezte a kép egy másik változatát, amelyen Hitler nem szerepel. Egy biztos: a kutatás során több más kép is előkerült a gyűlésről, ezek közül többet Hoffmann készített, és a számítógépes szimulációk során összerakott virtuális térben semelyik képen sem látni Hitlert azon a ponton, ahol az ominózus fotón megjelent.

Árulkodó a Führer bajszának hossza is, ez ugyanis akkoriban még egyáltalán nem volt divatban, a katonák jellemzően csak később, a háború idején vágatták rövidre arcszőrzetüket a gázmaszk kényelmesebb viselése érdekében. Megjegyzendő, hogy Hitler a Mein Kampfban sem említi meg, hogy augusztus 2-án az Odeonsplatzon járt volna - erre csak akkor tesz utalást, amikor sürgős kérést intéz III. Lajos bajor királyhoz, hogy osztrák állampolgársága ellenére bevonulhasson a bajor hadseregbe.

Ha a fotó valóban hamisítvány, Hitler a legjobb emberhez fordult: Hoffman a képek manipulálásának mestere volt. "Egyes történészek élnek a gyanúperrel, hogy a képet manipulálták, de annak bizonyítása, hogy a kép hamisítvány, szinte teljességgel lehetetlen" - olvasható a felvétel eredetiségét vizsgáló kutatásról közölt, a Sueddeutsche Zeitung német napilapban megjelent cikkben. "A kép autenticitása kizárólag Hitler vallomásán alapul. A müncheni archívumokban számos kép található az Odeonplatzon összesereglett tömegről, de Hitler egyiken sincs rajta" - idézte a lap Elizabeth Angermair német kutatót. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"