Mérges gáz, tank, zeppelin, U-boot - az 1. világháború új fegyverei
2014. július 4. 16:00 Németh Máté
Korábban
Háború a szárazföldön – bevetésen a folyadékszállító tartálykocsi
Az álcázás miatt tanknak nevezett páncélozott járműveket 1916-ban a britek használták először. Ezen új eszközök bevetésének tervei már két évvel azt megelőzően megszülettek, előállításuk pedig teljes titokban zajlott - a munkások is úgy tudták, hogy folyadékot szállító tartályokat („tank”) készítenek. A brit katonai vezetés a megmerevedett frontvonalak áttörésére alkalmasnak tartotta az amerikai farmokon használt lánctalpas traktorok páncélozott és azokat gépfegyverrel ellátott változatát.
Az első alkalmazott darabok 30 tonnát nyomtak és mindössze 6 km/h sebességgel - üzemanyagtöltés nélkül maximum 25 km-t - tudtak haladni. A nyolc- és négyfős harci kocsik lassúságuk miatt eleinte csekély harci értékkel bírtak, szerepük azonban fontos volt a nyugati fronton felhúzott szögesdrótakadályok áttörésében, ami jelentős eredménynek számított az állóháború időszakában. Használatukra először 1916 őszén került sor a Somme folyó menti csatában, a tankok közül azonban ekkor még több elakadt, vagy műszaki problémák következtében leállt a fronton.
Egy Mark I tank balról jobbra halad. Rombusz alakja lehetővé tette, hogy a lövészárkokon is átkeljen
A háborúban több olyan fegyvert is alkalmaztak, amelyeket már korábban létrehoztak és amelyeket már mindkét oldal ismert, de nagymértékben történő előállításuk és felhasználásuk csak ekkor kezdődött. Így fontos megemlíteni a korszakban már egyre inkább a mozsarak helyére lépő aknavetőket, amelyek elődjéhez hasonló rombolóerővel bírtak, viszont azoknál könnyebben mozgatható lövegek voltak.
A katonák a háború alatt ismerkedtek meg a kézigránát hatásával, alkalmazásának előnyeiről és hátrányairól. Az évek alatt egyre újabb és újabb típusú gránátokat fejlesztettek ki, olyannyira, hogy az állóháború egyik legnépszerűbb fegyverének számító harci eszközök - egyes hadosztályok akár napi 30 ezer gránátot is felhasználtak - 23 típusa volt ismert a háborúban. Német oldalon jelent meg először a lángszóró alkalmazása, de használatát hamar átvette az antant is. A harci gázhoz hasonlóan kezelésük nehéz volt és olykor kontraproduktív, gyakran nagyobb veszélyt jelentett az használójára. A lángszóró „feladata” az volt, hogy a lövészárokba magát beásó ellenséget kifüstölje helyéről.
A géppuskák tűzerejének növelése a védelem szempontjából volt jelentős: amíg a hagyományos gyalogsági fegyverekkel percenként csak 14 lövést tudtak leadni, addig az új fegyverekkel hasonló idő alatt 600-at is képesek voltak. A nehéz géppuskák kezelése, a szállítás, az összeszerelés, a lőszerutánpótlás akár nyolc ember munkáját is megkövetelte, de bevetése olyan hatékonynak bizonyult, hogy jelentősen hozzájárult a frontvonalak mozdulatlanságához.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
