Segítői voltak II. János Pál merénylőjének

A kommunizmus és nácizmus bűneit kutató, ügyészi jogosítványokkal is rendelkező lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) katowicei részlege csaknem nyolc évig vizsgálta a merénylet körülményeit. A vizsgálat eredményeit összegző 230 oldalas jelentését az intézet a honlapján hozta nyilvánosságra a napokban - jelentette a lengyel média. A merénylet ügyében három vizsgálat is folyt, melyek során az olasz, bolgár és török hatóságok több tucatszor kihallgatták Ali Agcát. 

Az olasz bíróság nem tudta bizonyítani, hogy Agcának bűntársai voltak. Ezzel szemben a lengyel vizsgálat szerint segítettek neki török és bolgár állampolgárok. Utóbbiakat az IPN meg is nevezi: Zselju Vaszilev, Todor Ajvazov és Szergej Antonov. Agca állítólag velük hozta létre azt a bűnszövetkezetet, amelynek célja II. János Pál meggyilkolása volt. A lengyel vizsgálati eredményekben kulcsfontosságú volt az egykori keletnémet (Stasi) és bolgár kommunista titkosszolgálat dokumentumainak tanulmányozása.

Az IPN vizsgálata arra a kérdésre is választ ad, hogy miért végződött kudarccal az Agca bűntársainak megállapítására irányuló olasz vizsgálat, és miért nem sikerült a mai napig megállapítani a merénylet ötletadóinak kilétét. Az IPN 2006 áprilisában indította meg saját vizsgálatát, arra hivatkozva, hogy II. János Pál pápa lengyel volt, és az ellene elkövetett merényletet kommunista bűnténynek lehet tekinteni, amelynek üldözése az intézet alapvető feladata.

A merényletet Ali Agca a római Szent Péter téren követte el, az akció sugalmazója a szovjet titkosszolgálat lehetett. Agcát azonnal elfogták, pere egy olasz bíróságon 1981 júliusában kezdődött, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. II. János Pál megbocsátott neki, és 1983-ban meglátogatta római börtönében. 2000 júniusában Carlo Azeglio Ciampi olasz elnök kegyelemben részesítette Agcát, akit kiadtak Törökországnak, ahol le kellett ülnie büntetését egy török újságíró meggyilkolásáért. 2006 januárjában szabadult, összesen 30 évet töltött börtönben. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése