Miért szakad ketté Kína a Jangce folyó mentén?
2014. május 13. 13:12 MTI
A "rizselmélet" magyarázhatja az Észak- és Dél-Kína közötti kulturális különbségeket, amelyek visszatükröződnek az individualistább nyugati civilizáció és a közösséget középpontba állító Kelet közötti eltérésekben - derült ki egy friss amerikai tanulmányból.
Korábban
Évezredeken át rizst termeltek Kína déli részén, míg az északi térségekben búzát. Úgy tűnik, ez magyarázhatja, hogy miért függnek erősebben a közösségtől a déli országrészben, mint az északiban - mondta Thomas Talhelm, a Virginiai Egyetem kulturális pszichológiai PhD-hallgatója, a tanulmány vezető szerzője, aki rizselméletnek nevezte az összefüggést. A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányról a Science Daily portál számolt be.
Talhelm és kollégái szerint a Dél-Kínában elterjedt rizstermesztés együttműködésen alapul, míg az Északon termesztett búza termesztése kevésbé. Az adatok arra utalnak, hogy a földművelés öröksége a modern világra is kihat. A kínaiak régóta tisztában vannak a Jangce-folyó által északi és déli részre osztott ország kulturális különbségeivel. Az északiakat agresszívebbnek és függetlenebbnek tartják, a délieket együttműködőbbnek és a közösségtől inkább függőnek - magyarázta Talhelm.
Hozzátette: a rizsföldek művelése az ültetéstől az aratásig körülbelül kétszer annyi munkát igényel, mint a búzáé. Mivel a rizs legtöbb fajtája öntözött földön termeszthető, a gátak és a csatornák építése és karbantartása miatt a földműveseknek állandóan együtt kell működniük. Ezzel szemben a búzát száraz mezőkön termesztik, csapadék öntözi, így ez lehetővé teszi, hogy az emberek függetlenebbek legyenek egymástól - mondta a kutató, aki többéves kínai tartózkodása idején élt Északon és Délen is. Arra lett figyelmes egyebek között, hogy a Jangce-folyó fontos kulturális választóvonal: kettéosztja a nyelvjárásokat, és nagyjából a rizs- és búzatermesztő vidékeket is.
Kínai kollégáival a gondolkodásmódot kutatta az északi és a déli országrészben. Azt találták, hogy az északiak valóban individualistábbak, gondolkodásuk elemzőbb, a déliek a közösségtől inkább függenek, holisztikusabban látják a világot, erősen lojálisak a barátaikhoz. Pszichológiai tesztek alapján ez tapasztalható a többi rizstermesztő kelet-ázsiai országban, köztük Japánban és Koreában is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap