Alkonyati égbolt segítette a viking hajósokat?

Navigációs műszer, ideális napiránytű

Elméletünk ellenőrzéséhez terepkísérleteinkben két kalcitkristályt használtunk napkőként. Kúpárnyékvetős napiránytűnk méreteit az uunartoq-i leletről másoltuk, és hozzá való árnyékpálcát is szerkesztettünk. A terepi próbák során ez a középkori alkonyfény iránytű kb. 4 fokos hibával adta meg az északi irányt, ami egy mai zsebiránytű pontosságához mérhető. Ráadásul a mágneses iránytű kis mértékben szinte mindig, a sarkkörök közelében pedig akár 10 fokkal is eltér az északi iránytól, ezért használatához a helyi mágneses deklinációt feltüntető térképekre is szükség van. A napiránytű és az alkonyfény iránytű ettől a hibától mentes. Mivel a X. században a Sarkcsillag még több mint 6 fokra helyezkedett el az égbolt északi pólusától, a vikingek alkonyfény iránytűjükkel még annál is pontosabban navigálhattak volna, mintha a csillagokhoz igazodnak.

A fennmaradt leírások szerint a Grönlandra tartó viking kereskedőhajók közel 2500 km-t tettek meg a nyílt óceánon, mindvégig keletre vagy nyugatra tartva a 61. északi szélességi fok mentén. A mai klímaviszonyok között ezek az Északi Sarkkör közeli vizek az év nagy részében hajózhatatlanok a tengeri jég miatt. Számos történelmi feljegyzés és paleoklimatológiai kutatás azonban egyértelműen bizonyítja, hogy a vikingek kirajzásának időszaka egybeesett a középkori klímaoptimummal, melynek során a térség átlaghőmérséklete néhány fokkal magasabb volt. A felmelegedés lehetővé tette, hogy akár már a tavaszi napéjegyenlőség környékén, március közepétől jégmentessé váljon az Atlanti-óceán, így tavasztól őszig fenntarthatták útvonalaikat.

Hogy valóban használtak-e a vikingek napkövet és alkonyfény iránytűt, azt egyelőre nem lehet tudni, egyvalami azonban bizonyosnak látszik: az uunartoq-ban talált tárcsatöredék valóban navigációs műszer, mégpedig egy az északi vizeken ideális különleges napiránytű. A rajta látható árnyékvonalakból a kereskedőhajók menetrendje is szinte napra pontosan leolvasható. A Gergely-naptár szerint március első napjaiban indulhattak útnak a mai Svédország területéről, és nagyjából két héttel később, napéjegyenlőség idején köthettek ki Grönlandon. A hosszabbodó nappalok előre jelezték érkezésüket, így a kolónia lakosai felkészülten várhatták őket. Egy-két hét alatt az üzletek megköttettek, a hajó sérüléseit kijavították, és az értékes rakomány útnak indulhatott Európa piacai felé.

1. Keveset tudunk a navigációs módszerekről
2. Hogy működött az uunartoq-i lelet?
3. Navigációs műszer, ideális napiránytű

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
• Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
• Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
• Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok