Claudius, az egyiptomi fáraó

A véseten Claudius egy hatalmas oszlopot állít fel, tetején egy félholddal. Mellette nyolc, egyenként két-két tolldíszt viselő férfi mászik fel az oszlopot megtámasztó rudakra. A hieroglifák Claudiust "Ré fiá"-nak, a "Koronák Urá"-nak nevezi, aki "Alsó- és Felső-Egyiptom királya" és a "Két Föld Ura". A felirat szerint a római császár a termékenység egyiptomi istene, Min számára készülő szakrális épület oszlopát állítja fel - írja Martina Minas-Nerpel, a Swansea Egyetem segédprofesszora és Marleen De Meyer, a Leuveni Egyetem posztdoktori kutatója a Zeitschrift für ägyptische Sprache und Altertumskunde című szaklapban.

Claudius díszes koronája három, kosszarvakra illesztett gyékényből áll, tetején három sólyommal. Az egyiptomi uralkodók ilyen koronát az ókori birodalom történetében csak később, főleg i.e. 332 után viseltek, és kizárólag Egyiptomban. A véseten Min fején koronával, illetve egyik attribútumával, merev pénisszel látható, és azt mondja Claudiusnak: "odaadom neked a (déli) idegen földeket" - a kutatók szerint ez utalás a Nílus körüli, ásványkincsekben gazdag sivatagos részekre.

A jelenet a Nílus keleti partján található sansúri Ízisz templomának külső nyugati falán látható, Luxortól 20 kilométerre északra. A templomot a római korban, Augustus császár uralkodása idején (i.e. 30 - i.sz. 14) kezdték építeni, s még Traianus császár (98-117) hatalma idején is toldottak hozzá. Eredetileg 36-36 jelenet volt látható a templom keleti és nyugati falán, és a mostani, még 2001-ben felfedezett maradt fenn a legjobb állapotban.

Ugyan "Egyiptom utolsó fáraója", VII. Kleopátra i.e. 30-ban elhunyt, az egyiptomi papok még az i.sz. 4. században is fáraókként ábrázolták a római császárokat, akik ezt engedélyezték, sőt kifejezetten támogatták eme ábrázolásokat az egyiptomi templomok falán, biztosítva ezzel az i.e. 30-ban meghódított Egyiptom - akkor már mint római provincia - stabilitását. "Ugyan Claudius - ahogy a legtöbb római császár - soha nem látogatott el Egyiptomba, a terület feletti uralmát kultikus eszközökkel sikerült legitimálni" - írja Minas-Nerpel és De Meyer. "Azzal, hogy a templom külső falát így díszítették, Claudiust felruházták Min tulajdonságaival, biztosítva a császár uralmát Egyiptom felett" - folytatódik a tanulmány.

A templom keleti falán egy másik jelenet is látható, amint Claudius salátát ad át Minnek. Az ókori Egyiptomban a saláta elsősorban nem előétel, hanem afrodiziákum volt, egy fallikus szimbólum, amely a termékenység istenét reprezentálta. A két jelenet egyaránt a termékenységet és az erőt szimbolizálta, amelyek fontosak voltak az Egyiptomot irányító római császár hatalmi legitimációja szempontjából - húzzák alá a kutatók tanulmányukban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői