Sokkal korábban háziasították a macskát Egyiptomban
2014. március 24. 12:56
Az egyik dél-egyiptomi temetőben feltárt macskacsontok elemzéséből kiderült, hogy az ókori egyiptomiak az eddig véltnél mintegy másfélezer évvel korábban domesztikálták a macskát.
Korábban
Az Egyiptom déli részén, a Nílus bal partján található Nehen (a görög korban Hierakónpolisz) városában feltárt ősi temető egykoron vagyonos egyiptomiak nyughelye volt, de a kutatók számos, áldozatként bemutatott vagy temetési rituálé során eltemetett állat - többek között pávián, víziló és leopárd - csontjára bukkantak munkájuk során.
Az állatcsontok között négy macskakölyök és két felnőtt macska maradványát is megtalálták, koruk és méretük pedig azt sugallják, hogy a négylábúakat mint házi kedvencek tartották maguk mellett gazdáik. A csontok az i.e. 3800-3600 közé tehetők, így ez azt jelenti, hogy az egyiptomiak az eddig véltnél mintegy 1500 évvel korábban háziasították a macskát - olvasható a Journal of Archaeological Science májusi számában.
A felfedezés alapjaiban írhatja át a macska egyiptomi domesztikálásának történetét. A korábbi vizsgálatok alapján ugyanis úgy tudták, hogy az ókori birodalomban szentként tisztelt állatot nagyjából négyezer évvel ezelőtt, a fáraók korában, i.e. 2310 és 1950 között háziasították Egyiptomban. Jelenlegi ismereteink szerint azonban nem Egyiptomban került sor először a macska háziasítására, Kínában például már 5300 éve megkezdődhetett domesztikálása egy 2013-ben publikált kutatás szerint. "Az utolsó szót még nem lehet kimondani a macska háziasításának idejéről és helyéről" - fogalmazott Wim Van Neer, a Leuveni Egyetem bioarcheológusa a LiveScience internetes lap érdeklődésére.
Van Neer és kollégái 2008-ban találták meg a hat macskacsontvázat a neheni temető keleti fala mellett egy 25 centiméter mély és fél méter átmérőjű gödörben. Az archeológusok a felfedezés pillanatában tudták, hogy valami különlegesre bukkantak, a teljes macskacsontváz ugyanis felettébb ritkának számít Egyiptomban.
A kutatók az állatok állkapcsait elemezték és összehasonlították az európai vadmacskák és háziasított macskák csontjaival. Korukat az állatok fogainak és a csontok növekedési lemezeinek (epiphysis) vizsgálatából sikerült megállapítani; mint kiderült, a hím és a nőstény macska alig múltak egy évesek, mikor eltemették őket, a kiscicák pedig 4-5 hónaposak voltak.
Méretük alapján a csontok az Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honos vadmacskáé (Felis silvestris), amelynek alfaja a világszerte elterjedt házimacska (Felis silvestris catus). Érdekesség, hogy a neheni nekropoliszban korábban már feltártak egy törött csontú mocsári macskát (Felis chaus), amelyet a szakértői vélekedés szerint halála előtt 4-6 hétig gondozhattak. "Valószínű, hogy csontja a befogáskor tört el, majd az állatot őrizték és gondját viselték" - fejtette ki Van Neer.
A mostani csontokon nincs nyoma sérülésnek, ám a koruk igen meglepte a szakembereket. Egyiptomban a vadmacskák rendszerint egy kölyköt ellenek évente a Nílus áradásának idejéhez igazodva, ám ahhoz, hogy a hat állat vadmacska legyen, a két felnőtt macskának 16-17 hónappal kellene idősebbnek lennie a másik kettőnél. A két felnőtt macska viszont alig egy évesek, így valószínű, hogy az állatok természetes reprodukciós szakasza megtört, talán éppen azért, mert etették és gondozták őket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05