Kárpátalja, a többször gazdát cserélt térség

Ismét Magyarország a gazda

1938. szeptember 29-én négy európai nagyhatalom képviselői ültek össze Münchenben, ahol Csehszlovákia felosztásáról döntöttek. A náci Németországot vezető Hitlert elképzeléseiben az Olaszországot képviselő Mussolini támogatta, így az egyezmény a birodalomhoz csatolta a Szudéta-vidéket, amit jóváhagyott Chamberlain brit és Daladier francia miniszterelnök is. A müncheni konferencia Csehszlovákia bomlási folyamatát megkezdő döntése lehetőséget kínált a magyarok számára a Prágával szembeni területi igények megteremtésére.

Miután a magyar-csehszlovák tárgyalások nem vezettek eredményre, a felek a müncheni egyezmény aláíróira bízták a döntőbíró szerepét, amit az olasz és a német fél meg is tett, a franciák és az angolok érdektelenséget mutattak, így nem vettek részt az ítélkezésben. 1938. november 2-án megszületett az első bécsi döntés, amelynek értelmében Magyarország visszakapta a trianoni békeszerződés során elcsatolt Kárpátalja magyar határ mentén húzódó délnyugati sávját. Ez Kárpátaljának valamivel több mint 1500 négyzetkilométernyi területét jelentette, 80 ezer feletti, magát magyar nemzetiséginek valló lakossal. Munkács, Ungvár és Beregszász ismét az ország részévé vált.

A trianoni békeszerződés revíziójának következő gyakorlati állomása 1939 márciusában zajlott le: a magyarok egy katonai akció révén az országhoz csatolták egész Kárpátalját, amely 1944-ig a Magyar Királyság része maradt. Az offenzíva egy nappal azután kezdődött, hogy a Jozef Tiso által vezetett szlovák kormány kinyilvánította Szlovákia függetlenségét. A Kárpátalja visszaszerzéséért indított hadművelettel egy időben Hitler Csehországot félgyarmati állapotba süllyesztette azzal, hogy létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust.

A március 15-én hajnali órákban kezdődő támadás 18-án fejeződött be magyar sikerekkel. Március 19-én ugyan a vezérkari jelentés arról számolt be, hogy Kárpátalja katonai megszállása befejeződött, de ezt követően elkezdődött a kis határháború Szlovákiával.  Ez a hónap végéig tartott, s ennek eredményeként az országhoz újabb kárpátaljai területek és itt élő lakosok kapcsolódtak. A régiót ettől kezdve kormányzói biztos irányította.

1. Kárpátalja ezeréves magyar története
2. A változások kora – a csehszlovák felügyelet
3. Ismét Magyarország a gazda
4. Kárpátalja a második világháborúban
5. Ukrajna részeként

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?