Kárpátalja, a többször gazdát cserélt térség

A változások kora – a csehszlovák felügyelet

Az Osztrák-Magyar Monarchia a vesztes oldalon fejezte be az első világháborút, ami komoly Kárpátalját is érintő - területi következményekkel járt. A háború végén a birodalomban forrongó nemzetiségek közül a Károlyi Mihály vezette kormány 1918-ban területi autonómiát biztosított a Kárpátalján elő ruszinok számára, így jött létre Ruszka Krajna. A térség azonban célpontjává vált két országnak is, egyfelől a csehszlovákoknak, másik oldalról a délről feltörő románoknak - nekik egyaránt fontos volt Kárpátalja bekebelezése. A nyugati hatalmak végül úgy döntöttek, hogy a csehszlovák államnak kedveznek a kérdésben, így 1919 márciusában a párizsi békekonferencia kimondta, hogy Ruszka Krajna Csehszlovákiához kell hogy tartozzon.

A magyar vezetés nem fogadta el a döntést, ezt demonstrálandó a kormány lemondott. Ezt követően megalakult a Tanácsköztársaság, amely támadásba lendült és pár nap alatt kiterjesztette hatalmát az ország területére, így Ruszka Krajnára is. A párizsi békekonferencia azonban júniusban, Clemenceau francia miniszterelnök által kiadott jegyzékben rögzítette Magyarország határait, amelyet a kommunista hatalom elfogadott, így 1919 nyarán a térség Csehszlovákia részévé vált, amit az Ausztriával kötött szeptemberi saint-germaini szerződés pecsételt meg, majd később a trianoni békediktátum is rögzített.

A területért cserébe a csehek autonómiát ígértek, amit azonban nem tartottak be, cseh hivatalnokok irányították a régiót, benne az ezt képező Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros vármegyék döntő többségét. Megszüntették a terület magyar nyelvű gimnáziumait, a magyar birtokosokat hátrányosan érintő földreformot indítottak, s igyekeztek a magyar nyelvet teljesen visszaszorítani. A csehek azonban nemcsak a magyarokat korlátozták. 

A 20-as évek második felétől egyértelművé vált, hogy a ruszinokat nem ismerik el a cseh és a szlovák néppel egyenrangú nemzetnek, hanem nemzetiségként tekintenek rájuk, amiért azok egy része az Ukrajnához való csatlakozásban gondolkodott. A 30-as évektől emellett megjelent a Magyarországhoz való visszatérés víziója is, amit csak erősítettek az évtized során jelentkező gazdasági és természeti csapások. Ez az állapot végül a Hitler által vezetett Németország akaratától függően változott meg.

1. Kárpátalja ezeréves magyar története
2. A változások kora – a csehszlovák felügyelet
3. Ismét Magyarország a gazda
4. Kárpátalja a második világháborúban
5. Ukrajna részeként

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
• Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla 
• Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
• Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 
• Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
• A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot