1989. március 15: a diktatúra halottas menete
2014. március 14. 15:00 Németh Máté
Korábban
A politikai változások időszaka
Az 1989-es év - amelyet szűkebb értelemben a rendszerváltás évének tekinthetjük - elején több olyan esemény is történt, amely a ’48-as ünnepség fokozott jelentőségét adta. Az év elején, januárban Pozsgay Imre rádiónyilatkozatban jelentette ki, hogy az 1956-os eseményeket népfelkelésként, és nem ellenforradalomként kell értékelni. A bejelentést megtárgyaló MSZMP Központi Bizottsága február 10-11-i ülésének határozata elfogadta a megállapítást, és közölte, „hogy a demokratikus hatalomgyakorlás…a többpártrendszer keretei között érvényesüljön”. Néhány nappal később a független ellenzéki szervezetek a Központi Bizottság határozatát - így az ’56-os állásfoglalást, amelyet előrelépésnek, de korántsem kielégítőnek értékeltek (a párt hivatalosan még nem tekintette forradalomnak az eseményt), valamint a többpártrendszer elfogadását - közös nyilatkozatban üdvözölték.
Németh Miklós kormányfő, valamint Nyers Rezső és Pozsgay Imre államminiszterek az MSZMP KB ülésén
Ilyen előzmények mentén közeledett március 15-e. Az államhatalom, az MSZMP Központi Bizottsága február végén, március elején kétoldalú tárgyalásokat indítványozott több ellenzéki szervezettel az együttműködés érdekében. A különtárgyalások felvetették annak gyanúját, hogy az MSZMP megosztó politikát akar folytatni, ún.”szalámitaktikát” alkalmazva kívánja gyengíteni az ellenzéket. Az elképzelés nem járt sikerrel, a rendszer ellenzőiben azonban felmerült annak lehetősége, hogy a szervezetek közötti szorosabb együttműködéssel hatékonyabban lehetne képviselni álláspontjukat. Ennek egyik első állomása lehetett egy olyan megemlékezés, amely mondanivalóját tekintve is aktuális, esetleg tömegdemonstrációval is szolgálhat és amelyen együtt, egységben ünnepelhetnek a demokratikus erők.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 14:20
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap