Pestises csontokat találtak az Uffizi Képtár udvarán
2014. február 14. 15:10
A híres firenzei galéria külső szárnyai mellett zajló építési munkálatok során 1500 éves csontvázak fordultak ki a földből. Az előzetes vizsgálatok szerint az áldozatok pestisben hunytak el.
Korábban
A firenzei Uffizi Képtár udvarában a munkások éppen az épület egyik oldalszárnya számára készülő új felvonónak ástak alapot, amikor egy késő ókori temetőbe botlottak, benne legalább hatvan csontvázzal. A leletek véletlenszerű megtalálása arra enged következtetni, hogy valószínűleg sietve, minden feljegyzést elhagyva temethették el az elhunytakat, ugyanis elképzelhető, hogy pestisjárvány pusztított a vidéken.
"Mindannyiukat egyazon időben földelték el, így joggal következtethetünk arra, hogy egy járvány végzett velük" - mondta Andrea Pessina, a toszkán regionális önkormányzat régészetért felelős vezetője. A szakértők DNS- és szénizotópos vizsgálatokat is végeznek a csontokon, hogy megállapítsák a pontos halálokot és a leletek korát.
A szakemberek a csontvázakon semmi nyomát nem találták fizikai sérülésnek vagy alultápláltságnak, Pessina szerint ez tovább erősíti elméletüket. A régészek úgy vélik, további maradványok bukkanhatnak fel a területen, így az építkezéseket egyelőre szüneteltetni kell.
Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, miután a globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak. Ekkor Konstantinápoly félmilliós lakosságából körülbelül százezren maradtak életben. A betegség a későbbi évszázadokban is egyre többször felütötte a fejét, az egyik legnagyobb pestisjárvány 1348-ban tört ki, s négy-öt év alatt Európa lakosságának 30-40 százalékát elvitte.
A fekete halál a középkor évszázadaiban többször is pusztította a sűrűn lakott Észak-Itáliát, s a krónikások szerint ezekben az időkben - a mostanihoz hasonló - gyorsan kiásott gödrökbe temették el az áldozatokat. A „fekete halál” kifejezés egyébként onnan ered, hogy a bubópestis során az oxigénhiány miatt a bőr sötétkék színt kap. A beteg 2-7 napon belül elhunyt, ám aki túlélte a fertőzést, annak szervezete élete végéig védettséget kapott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.