2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Földrengés állhat a torinói lepel mögött

2014. február 12. 08:51

Egy jeruzsálemi földrengés adhat magyarázatot a torinói leplen látható képmásra - állítják olasz kutatók. Az olasz Politecnico di Torino munkatársa, Alberto Carpinteri vezette kutatócsapat szerzői a Meccanica című lapban azt írják, hogy egy földrengés okozta neutronsugárzás eredményeként kerülhetett a keresztre feszített ember képe a Keresztelő Szent János katedrálisban őrzött ereklyére.

A 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálka-mintásan szőtt lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata - a hagyomány szerint Jézus testének képmása - látható, akit láthatóan megkínoztak: erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán. Az mára biztossá vált, hogy nem festmény a lenyomat, az azonban továbbra is kérdéses, hogy pontosan mely korból származik.

A torinói lepel iránti hatalmas érdeklődés az után nőtt meg, hogy 1898. május 25-én Secondo Pia torinói ügyvéd és hobbifotós lefényképezte a leplet. A torinói katedrálisban őrzött ereklye azóta izgatja az emberek fantáziáját, s számtalan tanulmány, dokumentumfilm és összeesküvés-elmélet látott napvilágot a rejtélyes ereklyével kapcsolatban.

A 25 évvel ezelőtti, oxfordi, zürichi és arizonai laboratóriumokban végzett radiokarbonos vizsgálatok  szerint a lepel keletkezése 1260 és 1300 közé tehető. Néhány kutató határozottan cáfolta a vászonmintákon végzett kormeghatározó vizsgálatok következtetését, mondván, a neutronsugárzás miatt pontatlan eredmény született, ám eddig semmilyen elfogadható fizikai magyarázat nem született a sugárzás eredetére.

A Carpinteri vezette kutatócsapat mechanikai és kémiai kísérletek nyomán most azt valószínűsíti, hogy a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullám lehet az eredete a neutron-kibocsátásnak. Ezt az ún. piezonukleáris effektussal kapcsolatos kutatásaikra alapozták, amely folyamat jellemzője, hogy a neutronok gamma-kibocsátás nélkül keletkeznek. Ennek analógiájára a kutatók azt feltételezik, hogy a neutronfluxus növekedése ugyanazon reakcióknak az eredménye.

A kutatók szerint az i.sz. 33-ban történt, a Richter-skála szerinti 8,2 erősségű jeruzsálemi földrengés elég erős lehetett ahhoz, hogy a neutronsugárzások közvetlenül a vászonszálon lépjenek kölcsönhatásba a nitrogénatomokkal, s a kémiai reakció nyomán megjelenjen a leplen képmás, ráadásul ez volt az, ami miatt megnőtt a vászonminták C14 izotóp szintje, félrevezetve ezzel a szakembereket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár