Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt

Az elit antiszemitizmusa

Ujváry Gábor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa A magyar politikai elit magatartásformái és a zsidóüldözés című előadásában rámutatott: mivel a 18. századig a vallás bizonyult az elsődleges identitásképző elemnek, az Európában uralkodó keresztény kultúra a tőle különböző zsidóságot üldözendő ellenségnek tekintette, kirekesztette és a társadalom peremére szorította. A vallási alapú megkülönböztetést aztán a modern társadalmak megjelenésével kialakuló politikai mozgalom, az antiszemitizmus követte. Ennek Magyarországon, egészen az első világháborúig - eltekintve az 1880-as évek elejétől -, nem volt meghatározó hatása, sőt a 19. század első feléig európai viszonylatban kifejezetten barátságosan fogadták a zsidóságot.

A zsidóság jellemzően a társadalom és a politikai elit által lenézett pozíciókat foglalta el, így az iparban, a kereskedelemben és a szabad értelmiségi pályán - szinte minden olyan területen, amely a 20. századi fejlődés szempontjából döntőnek bizonyult és jelentősen felértékelődött - fejtette ki a történész. Az asszimiláció tekintetében a hazai németség mellett a zsidók próbálták a leginkább elsajátítani a magyar nyelvet és ők igyekeztek a legjobban kulturálisan is azonosulni.

Ebben az 1918-at követő politikai fordulat okozott törést. A két világháború közti magyar antiszemitizmus gyökerei a messzi múltból táplálkoztak, de mindig a Tanácsköztársaságra hivatkozott. Bár - emelte ki Ujváry Gábor - a rezsim vezetői döntő többségükben valóban zsidó származásúak voltak, szinte kivétel nélkül megtagadták vallásukat és ezzel őseiket. Ennek azonban mégis komoly következménye volt, ugyanis a magyar értelmiség döntő többsége emiatt vált antiszemitává a két világháború között.

A politikai és a szellemi elit jeles képviselői nagyjából egyetértettek abban, hogy a zsidósággal szembeni, az állampolgári jogegyenlőséget durván sértő rendelkezések 1938-ban kezdődtek, de hitük szerint - és európai összehasonlításban - ezek 1944-ig mégsem vezettek a relatív biztonságban élő zsidó tömegek deportálásához. A német megszállás ebből a szempontból gyökeres fordulatot eredményezett. Az addigi politikai elit nagy része a vádlottak padjára került, számos képviselőt, kormánytagot letartóztattak.

Mint arra Ujváry Gábor rámutatott, ez ellen a szabadlábon maradt képviselők közül egyedül Hóman Bálint merészelt tiltakozni a német birodalom teljhatalmú megbízottja, Edmund Veesenmayer előtt. Fájdalom, de tény, hogy a korlátozott szuverenitású országban ráadásul egy olyan kormány került hatalomra, amely készségesen végrehajtotta a németek követeléseit, mindenekelőtt a zsidóüldözést és deportálást.

1. "Magyarok lőttek magyarokra"
2. Az elit antiszemitizmusa
3. A haderő 1944 előtt
4. Cigány holokauszt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán