Közzéteszik az "elfajzott" művészeti alkotások teljes listáját

A géppel írott leltári listán 16 558 mű szerepel, ezeket az 1930-as évek második felében a náci párt illetékesei kivették a német múzeumok gyűjteményeiből, majd 1937-ben nagy kiállítást rendeztek belőlük, mielőtt a festmények, grafikák és szobrok nagy részét megsemmisítették vagy eladták. Az "elfajzott művészethez" sorolt alkotók közül sokan (így Paul Klee, Ernst Barlach, Max Ernst, George Grosz, Ernst Ludwig Kirchner) üldözést szenvedtek a náci uralom alatt, nem gyakorolhatták hivatásukat, és kiállításokon sem mutathatták be műveiket.

A náci propagandaminisztérium által 1941-42-ben összeállított lista két kötetből áll, és alfabetikus rendben gyűjti össze az érintett városok közgyűjteményeit Aachentől Zwickauig. Az első kötet (A-G) két példánya túlélte a háborút berlini archívumokban, a második kötetről (G-Z) úgy tudták, hogy elveszett. 1966-ban Henrich Fischer londoni műkereskedő felesége váratlanul egy példányt a Viktória és Albert Múzeum művészeti könyvtárának ajándékozott. Mindmáig rejtély övezi, miként szerezte meg az 1939-ben Bécsből elmenekült Fischer ezt a példányt.

A londoni múzeumban őrzött példány mikrofilmen és nyomtatva kutatható volt, ám csak igen kevesen foglalkoztak e kulcsfontosságú dokumentum tanulmányozásával - olvasható a The Art Newspaper honlapján. Martin Rothnak, a múzeum igazgatójának csupán a múlt évben jutott tudomására a lista létezése, és ő indította el az iratok szkennelését és közzétételét a múzeum honlapján. A stuttgarti születésű Roth a drezdai állami művészeti gyűjtemények vezérigazgatója volt, mielőtt 2011-ben Londonba érkezett. Véleménye szerint a múzeum birtokában lévő dokumentum "felbecsülhetetlen értékű forrás, amelyet nemzetközileg elérhetővé kell tenni".

A V&A döntése a lista nyilvánosságra hozataláról különösen időszerű annak fényében, hogy múlt év novemberében Münchenben Hildebrand Gurlitt műkereskedő fia, Cornelius Gurlitt müncheni lakásában festménygyűjteményre bukkantak, amely az üldözöttektől a nácizmus idején elrabolt több mint 1400 műkincset rejtett.

A V&A listáját február elején teszik közzé. A leltár azonosítja a legtöbb műalkotás vevőjét és az árat is. A listán X-jelzéssel szerepelnek azok a művek is, amelyeket annak idején megsemmisítettek. Mintegy ötezer festményről, grafikáról és nyomatról úgy tudják a szakemberek, hogy elégették azokat a berlini tűzoltóság udvarán 1939-ben. Az első vizsgálat szerint a listán Hildebrand Gurlitt, aki a nácik megbízásából egyebek mellett műtárgyak külföldi értékesítésével foglalkozott, többször is vevőként van feltüntetve.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái