Szemtanú: az NKVD követte el a katyni mészárlást

Krystyna Piorkowska találta meg egy washingtoni archívumban annak az amerikai katonának a vallomását, aki 1943-ban lengyel katonatisztek tömegsírja feltárásának szemtanúja volt Katinyban. A történész szerint a tanúvallomás az 1945-ben rendezett potsdami konferencián és a nürnbergi perek során is felbukkant. A nyolc oldalas, 1945. május 10-én keltezett dokumentum John H. Van Vliet Jr. amerikai alezredes vallomását tartalmazza, akit 1943 májusában hadifogolyként vittek a németek Katinyba. Több sorstársával együtt május 13-án szemtanúja volt lengyel katonatisztek tömegsírjai exhumálásának.

Van Vliet Jr. eskü alatt vallotta, hogy a tömegsírokban valószínűleg évek óta feküdtek a holttestek. Az elföldelt katonákon - mint mondta - jó állapotban lévő lengyel egyenruhákat és cipőket látott, a mellettük fekvő tárgyak alapján pedig a szemtanú szerint 1940 márciusára vagy áprilisára tehető a kivégzések időpontja. E vallomásból következően sem lehettek a náci németek a vérengzés elkövetői, mint ahogy a szovjetek később állították (a németek csupán 1941 júniusában támadták meg a Szovjetuniót). Ez egyébként már ismert tény, a mostani vallomás egy újabb "mozaik" a történészek számára.

A katyni vérengzést Sztálin 1940. március 5-én kiadott parancsa alapján hajtották végre. Az áldozatok között lengyel értelmiségiek, rendőrök, tartalékosok és katonatisztek voltak, akik 1939-ben estek a Vörös Hadsereg fogságába. Az NKVD tagjai 1940. április 3. és május 19. között Katyn és Mednoje, valamint a mai Ukrajna területén fekvő Harkov közelében gyilkolták le a foglyokat.

A bűncselekmény áldozatainak pontos száma ismeretlen. Alekszandr Selepinnek, a KGB egykori vezetőjének 1959-es jelentése 21 857 főt említ, a lengyel adatok mintegy 30 ezer emberről szólnak.
A Szovjetunió sokáig a náci Németországra fogta a háborús bűncselekményt, és csak 1990-ben ismerte el, hogy a katyni eseményekért a szovjet vezetést terheli a felelősség.

Az orosz állami duma 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre, és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a meggyilkoltak emberi becsületét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház