2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A bizánciak bontották le Róma kikötőjét

2013. november 14. 08:40

A Southamptoni Egyetem kutatói azt állítják, sikerült megfejteniük, hogyan tűnhetett el szinte egy pillanat alatt az ókori Róma legendás kikötője, a portusi.

A római Fiumicino repülőtér közelében, a tengertől 3 kilométernyire található mesterséges kikötővárost, Portust az i.sz. 1. században építették, amikor Ostia, az ókori Róma eredeti kikötője már nem bírta a hirtelen megnövekedett teherforgalmat. A gályák főleg alapvető élelmezési cikkeket, gabonát, bort, olajat, olajbogyót hoztak, valamint garumot, a sós tengeri vízben fermentált halból készült mártást, de szállítottak egzotikus gyümölcsöket és fűszereket is.

A rómaiak növekvő gazdagságával párhuzamosan Portusba áramolni kezdtek a tehetősek által vágyott luxuscikkek, így a selyem és a kozmetikumok, valamint kenőcsök és illatszerek. Egyiptomból és Indiából lenvászon és gyapjúszövet érkezett, a görögországi templomokból pedig márvány- és bronzszobrok, illetve arany, ezüst és drágakövek.

Portus kikötőjébe – amelyet palotái és raktárjai tettek híressé, s amely egyszerre 350 hajót tudott befogadni – szállították a császári paloták külső burkolására szánt márványon kívül az ólom- és bronzöntvényeket is, illetve voltak olyan gályák is, amelyek egzotikus állatokat, valamint rabszolgákat hoztak a birodalom távolibb pontjairól.

Bár Rómát nem egy nap alatt építették, Portus szinte egy pillanat alatt megsemmisült. A Southamptoni Egyetem szerint a kikötő nem tűzvészben pusztult el, hanem az osztrogótok ellen harcoló bizánci császárok rombolták le szisztematikusan Róma visszafoglalásakor.

„Bizánc a 6. században úgy érzékelte, hogy a kikötő fenyegetést jelent számára, mivel elfoglalhatják a gótok, így úgy döntöttek, lerombolják” – mondta el Simon Keay ásatásvezető. Az egykoron háromemeletes kikötőt ily módon „szétlapították”, 15 méter magas falait pedig ledöntötték – derült ki az ásatások folyamán.

Keay szerint Portus fontosságát a 60 termes, négy és fél hektáron elterülő császári palota is jelzi. A palota előtt hosszú, pazar oszlopsor húzódott, az udvar medencéjét pedig egy ciszterna táplálta vízzel. „A palota a kikötő fontosságát mutatta, s biztosította Róma ellátását” – fogalmazott Keay.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár