2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hogyan lett „áruló” Görgey?

2013. szeptember 12. 12:35 Csernus Szilveszter

Múlthamisítás a jövőért

A vidini levél állításai kimerítik a történelemhamisítás fogalmát. Hiszen Kossuth a fentebb idézett augusztus 11-i lemondó nyilatkozatban már beismerte, hogy a katonai fölény ellen a temesvári vereség után nem volt remény. A Kossuth által említett feltételeket lehetetlen volt már bárkinek is kierőszakolnia. Haynau és az orosz tábornokok a kiszolgáltatott helyzetet kihasználva csak a megadásról voltak hajlandóak tárgyalni.

Az 1849-es temesvári csata

Kossuth múlthamisítására a vidini levél második fele ad némi magyarázatot. A volt kormányzó-elnök itt a nyugati hatalmaknak üzenve leírta, hogy miért van szükség a magyar ügy támogatására. A Habsburg Birodalmat korszakokon át kulcsfontosságú hatalmi tényezőnek tekintették az orosz és porosz terjeszkedés útjában, amit Kossuth is belátott, de állítása szerint most bebizonyosodott, hogy Ausztria már nem elég erős, hiszen most is csak az orosz medve tudta az összeomlástól megmenteni, aminek egy súlyos következménye szerinte mindenképpen van: az, hogy Ausztria orosz szatellit-állam lett. Bár a birodalmat valóban az orosz seregek mentették meg, és ez lekötelezte Ausztriát, de orosz „csatlós” államról persze szó sem volt a későbbiekben. Bár ezt akkor még senki sem tudhatta.

Mindennek három lehetséges következménye kell hogy legyen. Álljon a gyenge Ausztria helyett egy törökkel szövetséges erős, független Magyar- és Lengyelország, ami képes útját állni az orosz terjeszkedésnek. Ha ez nem lehetséges, akkor ezt a szerepet egy osztrák-magyar szövetség tölthetné be, ahol a két független országot kölcsönös segítségnyújtási egyezmény kötné össze, Ausztriát pedig államadóssága egy részének magyar átvállalása erősíthetné. Ebben az esetben a magyar trónra a brit királyi család egyik tagja kerülne Kossuth terve szerint. Harmadik lehetőségként Kossuth legalább a magyar alkotmányosság visszaállításáról akarta meggyőzni az angolokat és franciákat, mert az orosz befolyásnak semmi sem szabna gátat, ha egyedül a császár marad a hatalmi centrum. A vidini levél így akarta meggyőzni a nyugati hatalmakat, hogy érdemes a magyar ügy mögé állniuk.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár