Krumplibogárral támadtak a hidegháborúban
2013. szeptember 4. 08:55
Korábban
Inkompetens kormány
A magyarul kolorádóbogárnak is nevezett ízeltlábú (az általános felfogás szerint a faj terjeszkedése az amerikai Colorado államból indult ki) – ahogy arról már fentebb szó volt – azonban jóval a háború előtt megjelent Németországban. Tény, hogy 1950-ben rendkívül elszaporodtak, aminek több oka is volt. Az egyik magyarázat, hogy nem állt rendelkezésre elég rovarirtó szer, mivel a háború után keveset gyártottak, s a termék nagy részét exportra – a Szovjetunióba – szánták. A szaktanácsadás – állítja Erhard Geissler, a biológiai hadviselés szakértője – nem ütötte meg az elvárt szintet, ahogy a gazdák motiváltsága sem, ráadásul sok egykori, a háborúban harcoló földműves még mindig a Szovjetunióban tartózkodott.
A keletnémetek többsége – különösen a falvakban élő idősek – az amerikaiakat hibáztatta a burgonyatermés elmaradásáért, a kormány pedig minden lehetőséget megragadott, hogy ahol tudja, az USA-t vádolja a szabotázzsal. Bármi, illetve bárki is állt a történések mögött, a krumplibogarak hatalmas károkat okoztak, mivel ebben az időben a krumpli volt a fő – olykor az egyetlen – étel sok keletnémet család asztalán.
Hozzá kell tenni, hogy az amerikai gépekről ledobott rovarok ötlete nem tűnik teljesen megalapozatlannak, mivel a Nyugat-Berlint ellátó monstrumok néhol igen alacsonyan szálltak, ráadásul néhány kormány valós fegyvert látott a krumplibogarak szándékos elterjesztésében – igaz, Geissler semmilyen bizonyítékot nem talált ennek gyakorlati alkalmazására. Az első világháború idején a britek fontolóra vették, hogy a kártevő rovarokkal mérjenek csapást Németország élelmiszerellátására, illetve közismert ama német kutatók esete is, akik a második világégés során ilyen, biológiai fegyverként bevetett állatokkal végeztek kísérleteket.
1950-ben az NDK földművelésügyi minisztériuma jelentést készíttetett, visszaigazolandó a szemtanúk beszámolóira alapozott, az amerikaiak bűnösségét alátámasztó állítást. A bizottságban azonban – tudósok helyett – szinte csak politikusok kaptak helyet, teljesen hiteltelenítve ezzel Berlin álláspontját. Geissler végkövetkeztetése, hogy a berlini kormány így próbálta meg saját inkompetenciájáról elterelni a figyelmet, s még maguk sem hittek saját propagandájuknak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap
