2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Krumplibogárral támadtak a hidegháborúban

2013. szeptember 4. 08:55

Inkompetens kormány

A magyarul kolorádóbogárnak is nevezett ízeltlábú (az általános felfogás szerint a faj terjeszkedése az amerikai Colorado államból indult ki) – ahogy arról már fentebb szó volt – azonban jóval a háború előtt megjelent Németországban. Tény, hogy 1950-ben rendkívül elszaporodtak, aminek több oka is volt. Az egyik magyarázat, hogy nem állt rendelkezésre elég rovarirtó szer, mivel a háború után keveset gyártottak, s a termék nagy részét exportra – a Szovjetunióba – szánták. A szaktanácsadás – állítja Erhard Geissler, a biológiai hadviselés szakértője – nem ütötte meg az elvárt szintet, ahogy a gazdák motiváltsága sem, ráadásul sok egykori, a háborúban harcoló földműves még mindig a Szovjetunióban tartózkodott.

A keletnémetek többsége – különösen a falvakban élő idősek – az amerikaiakat hibáztatta a burgonyatermés elmaradásáért, a kormány pedig minden lehetőséget megragadott, hogy ahol tudja, az USA-t vádolja a szabotázzsal. Bármi, illetve bárki is állt a történések mögött, a krumplibogarak hatalmas károkat okoztak, mivel ebben az időben a krumpli volt a fő – olykor az egyetlen – étel sok keletnémet család asztalán.

Hozzá kell tenni, hogy az amerikai gépekről ledobott rovarok ötlete nem tűnik teljesen megalapozatlannak, mivel a Nyugat-Berlint ellátó monstrumok néhol igen alacsonyan szálltak, ráadásul néhány kormány valós fegyvert látott a krumplibogarak szándékos elterjesztésében – igaz, Geissler semmilyen bizonyítékot nem talált ennek gyakorlati alkalmazására. Az első világháború idején a britek fontolóra vették, hogy a kártevő rovarokkal mérjenek csapást Németország élelmiszerellátására, illetve közismert ama német kutatók esete is, akik a második világégés során ilyen, biológiai fegyverként bevetett állatokkal végeztek kísérleteket.

1950-ben az NDK földművelésügyi minisztériuma jelentést készíttetett, visszaigazolandó a szemtanúk beszámolóira alapozott, az amerikaiak bűnösségét alátámasztó állítást. A bizottságban azonban – tudósok helyett – szinte csak politikusok kaptak helyet, teljesen hiteltelenítve ezzel Berlin álláspontját. Geissler végkövetkeztetése, hogy a berlini kormány így próbálta meg saját inkompetenciájáról elterelni a figyelmet, s még maguk sem hittek saját propagandájuknak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár