2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Rituális gyilkossággal vádolták a tiszaeszlári zsidóságot

2013. augusztus 3. 22:27 MTI

A magyar Dreyfus-per

Eötvös Károly nagyszabású, hétórás védőbeszédben bizonyította be, hogy antiszemitizmusra épülő koholt vádakról van szó, hogy a fiatal lányt senki nem ölte meg, hanem vízbe fulladt. A bíróság augusztus 3-án kihirdetett ítéletében mind a tizenöt vádlottat felmentette, ezt később másod-, majd harmadfokon is helybenhagyták. Bár a döntés újabb antiszemita zavargásokat váltott ki, a nyíregyházi ítélet után Istóczy antiszemita mozgalma hanyatlásnak indult.

A tiszaeszlári ügy - a tíz évvel későbbi franciaországi Dreyfus-perhez hasonlóan - a korai antiszemitizmus megnyilvánulása volt, melyet a történészek a gazdasági és a politikai rendszer átalakulásával, valamint az erre adott irracionális érzelmi válaszokkal hoznak összefüggésbe.

Az ügy két legfontosabb résztvevője, Bary József és Eötvös Károly is megírta emlékiratait. Az európai hírnévre szert tevő Eötvös, akit itthon számos támadás ért a perben vállalt szerepe miatt, 1904-ben jelentette meg A nagy per, amely ezer éve folyik és még nincs vége című hatalmas munkáját. Ebben a tiszaeszlári ügyön túl a korábbi hasonló antiszemita vérvádak és koholt perek történetét is szociológiai pontossággal mutatja be. A per vizsgálóbírója, Bary József 1912-ben fejezte be visszaemlékezéseit, amelyek csak jóval 1915-ben bekövetkezett halála után, 1933-ban láttak napvilágot fia gondozásában. Ő azért döntött a kiadás mellett, mert úgy gondolta: az antiszemitizmus veszélyei nem fenyegetnek, s az évtizedekkel korábban, egy szabolcsi faluban történtek felelevenítése "a felekezeti béke veszélyeztetésével nem járhat". Négy évvel később, 1937-ben jelent meg a nyilas Virradat című lapban Erdélyi József Solymosi Eszter vére című költeménye, amely ma is hívószava a gyűlölködés híveinek.

A pernek több irodalmi-művészi feldolgozása is született. Krúdy Gyula 1931-ben írta meg A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regényét, Sándor Iván 1973-ban ismertette kutatásainak eredményét A vizsgálat iratai című könyvében, Elek Judit pedig 1989-ben Tutajosok címmel forgatott róla filmet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár