Kolumbusz "hibájába" esett a Machu Picchu-t felfedező kalandor

Az elveszett várost kereste

1911-ben az amerikai felfedező visszatért az Andokba és egy kisebb expedíciót indított, mert meg akarta találni az „elveszett várost”, Vilcabambát, II. Manco Capac inka uralkodó utolsó rejtekhelyét, aki a spanyol hódítókkal harcolt az 1530-as években. Bingham és hétfős csapata öszvérháton indult Cuzcóból egy Mandor Pampa nevű kis településre, és útközben egy helybéli farmer, Melchor Arteaga mesélt a közeli, fákkal benőtt romokról. A romok helyszínét Machu Picchunak, vagyis Öreg hegynek nevezte.

Másnap, szakadó esőben egy kísérővel mászott fel a csúcsra, ahol Binghamnek elállt a lélegzete. „Hirtelen az inka építészet legszebb romos házainak falaival találtam szemben magam” – írta. „A romokat benőtték a fák, a növényzet és a moha, azonban a fehér gránitfalak nagyszerűen illeszkedtek egymáshoz, a látvány pedig lélegzetelállító volt” – folytatta beszámolóját a felfedező.

Bingham azt hitte, megtalálta Vilcabambát és ebben a tévhitben halt meg 45 évvel később. A hely örökre rabul ejtette, 1912 és 1915 között a Yale és a National Geographic Society jóvoltából ismét visszatért egykori sikerei helyszínére. Machu Picchu az amerikai kalandor jóvoltából Dél-Amerika és Peru legnagyobb turistalátványossága lett. Igaz, sokan segítették „küldetésében”, mégis a mai napig Bingham személyében tisztelik azt a felfedezőt, aki megismertette a romvárost a világgal.

Az 1912-es expedíció tagjai, a kép bal oldalán Bingham

A sokáig egyértelműnek hitt képet azonban egy 2008-as kutatás árnyalta: eszerint a romvárost az 1860-as években egy német üzletember találta meg, aki cégével két évtized alatt szisztematikusan kifosztotta az egykori citadellát és kicsempészte az ott talált leleteket és kincseket. Ráadásul mint azt sokan és sokszor leírták, Machu Picchu sosem lehetett elveszett romváros: a legtöbb korabeli térképen is egyértelműen jelezték a helyét.

Machu Picchu 1911-es újrafelfedezése óta a legfontosabb idegenforgalmi látnivalóvá nőtte ki magát Peruban. Naponta 2200 látogatót fogad, akik vagy helikopterrel, vagy az úgynevezett "inka úton" négynapi gyaloglással vagy vasútvonalon közelíthetik meg a helyet. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy túlságosan is sok turista látogatja a komplexumot, amelyet egy közelben folyó útépítés is veszélyeztet, mégsem került a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, csupán szigorú felügyelet alatt áll.

A Machu Picchu-i gyűjtemény csak tavaly év végén lett teljes, miután a Connecticut állambeli Yale Egyetem visszaadta Perunak a birtokában levő 35 ezer leletet, hosszú tárgyalások és jogi huzavona után. Alan Garcia volt államfő személyesen lobbizott Barack Obama amerikai elnöknél a hazája számára felbecsülhetetlen értékű örökség visszaszolgáltatása érdekében. 

1. Nők és Dél-Amerika
2. Az elveszett várost kereste

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz