Kolumbusz "hibájába" esett a Machu Picchu-t felfedező kalandor

2013. július 24. 08:55

1911. július 24-én, egy helyi földműves vezette el az amerikai Hiram Binghamot a több mint 2430 méterrel a tengerszint felett található legendás romvároshoz, Machu Picchuhoz. A régészek körében közismert, hogy nem Bingham volt az ősi település első felfedezője, ám kétségtelen, hogy ő volt az első, aki felhívta a közvélemény figyelmét az inka fellegvár kulturális és történelmi fontosságára. Az inka birodalom szimbóluma ma Peru leglátogatottabb turisztikai látványossága, amely évszázados harcot folytatott azért, hogy a területén fellelt összes lelet visszakerüljön. Tavaly ez végre sikerült is neki.

Korábban

Nők és Dél-Amerika

A spanyol hódítók 1533-ban kezdték meghódítani Perut és könyörtelenül üldözni az inkákat, Machu Picchut azonban soha nem látták, tehát nem is írhattak róla. Senki nem tudja pontosan keletkezésének körülményeit, arról sincsenek adatok, mennyien lakhattak ott, vagy hogy miért hagyták el az inkák a területet. Keletkezését a két híres inka uralkodó, Pachacutec, (nevének jelentése: „aki megrázza a Földet”) és fia, Tupac Yupanqui idejére teszik, vagyis az 1450-es évekre.

A tudomány jelenlegi állása szerint – bár hajlamosak vagyunk kissé leegyszerűsítve romvárosként utalni rá – Machu Picchu nem volt igazi város, hanem egyfajta komplexum, amely templomokból, palotákból és obszervatóriumokból állt, s ahol a Napot tisztelték. A klasszikus inka építéstechnológiával épült város legszentebb pontjai az Intihuatana, azaz a Nap „tartóoszlopa”, a Naptemplom (Torreón) és a Háromablakos templom.

Machu Picchu 1911-ben

A hawaii születésű fiatalember, Hiram Bingham misszionárius szülei azt remélték, hogy fiúk az ő nyomdokaikba lép, de a kalandor természetű, híresen nőkedvelő ifjú inkább (az amerikai futball mellett) a tudós karriert választotta. Bingham előbb a honolului O'ahu College (ma: Punahou School) diákja volt, később New Englandben magántanulóként pallérozódott, majd jelentkezett a Yale-re, végül a doktori cím megszerzéséért a Harvardra is beiratkozott.

A Harvardon történelmet és politológiát tanított, majd a Princetonra került, 1907-ben pedig a Yale felkérte, hogy tartson órákat Dél-Amerika történelméről. Saját maga és az utókor szerencséjére 1900-ban feleségül vette a Tiffany-ékszerek örökösnőjét, Alfreda Mitchellt, és az ő mesés vagyona tette lehetővé, hogy Bingham maga mögött hagyja tanári állását Dél-Amerikába utazzon és szenvedélyének éljen.

Bingham sziklarajzokat vizslat

Bingham bár nem volt gyakorlott felfedező, 1906-ban – a chilei Santiagóban tett látogatása után, mely során a helyi prefektus meggyőzte, hogy keresse fel a prekolumbán Choquequirao városát – végigjárta Simón Bolívar venezuelai és kolumbiai útját, 1909-ben pedig a dél-amerikai történelmi kereskedelmi útvonalakat kutatta Buenos Airestől Limáig, majd tovább Cuzcóba.

következő oldal 1 / 2