Forradalmi események tanúja volt a Brandenburgi kapu
2013. június 24. 08:54
Korábban
"Ich bin ein Berliner"
„Kétezer évvel ezelőtt az emberek azt mondták büszkén: `Civis Romanus sum`. Ma, a szabadság világában pedig ezt mondják büszkén: `Ich bin ein Berliner`. Sokan vannak ma a világon, akik nem értik – vagy azt mondják, hogy nem értik – valójában mi a különbség a szabad világ és a kommunista világ között. Jöjjenek hát el Berlinbe.”
Amikor John F. Kennedy elnök 1963-ban, két évvel elnökké választása után nyolcórás látogatásra érkezett Nyugat-Berlinbe, a gépkocsisort, amelyben utazott, végig az úton hatalmas üdvrivalgás fogadta. A Brandenburgi kapuhoz közeledve látta meg először a berlini falat. A program szerint a német főváros legforgalmasabb útja, az Unter den Linden végén található kapun keresztül átnézett volna a fal másik oldalára, ám a kapu öt boltívét hatalmas vörös transzparensek borították a túloldalról, így nem láthatta Kelet-Berlint.
Kennedy beszéde – amelyet 120 ezer ember hallgatott végig a helyszínen – az egész világon szinte mindenkit megérintett, de igazából egyetlen sor tette halhatatlanná. Egy korábbi verzió szerint JFK az angol “I am a Berliner” (Berlini vagyok) formulát használta volna, de sokkal hatásosabbnak vélte, ha németül szólal meg a német közönség előtt. Szövegíróival és a State Department munkatársaival gyakorolta a helyes kiejtést, s még a német nyelvészek érdeklődését is felkeltette, akik megcáfolták azt a kevés alapot nélkülöző városi legendát, miszerint Kennedy a Berliner elé helyezett névelővel viccet csinált volna az emelkedett pillanatból. (egyesek szerint szükségtelen az ’a’ névelő használata, mivel ez így azt jelenti, hogy "én egy lekváros fánk vagyok".)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20