Fókuszban a déli hunok fővárosa

A Kínában történelmi tényként kezelt hun-magyar rokonság révén meghívott orientalista 2005-ben járt először a déli hunok egykori székhelyén, ahol a hun kultúra a világon egyedülálló módon fennmaradt építészeti öröksége található. Obrusánszky Borbála szerint az elmúlt évek, évtizedek kínai kutatásai nyomán a hunokra a han kínaiak sem idegen barbár népként tekintenek, hanem az egyre elterjedtebb nézet szerint a maguk ősei között tartják őket számon.

Ta Hszia hun királyság fővárosát Helian Popo (381-425) hun vezér építtette a mai Senhszi tartomány és Belső-Mongólia határvidékén, csaknem 20 ezer négyzetkilométeres, homokos-löszös területen. A történészek szerint 431 körül a városban és környékén mintegy 40 ezren éltek, voltak közöttük hunok és hanok, illetve a Selyemút mellől érkezett kereskedők is.

Feljegyzésekből arra következtetnek, hogy évtizedek múltán a területet belepte a homok, egyesek szerint teljesen elnéptelenedett, mások szerint maradtak még lakói, akik fokozatosan más nomád törzsekkel szövetkezve, azok neveit kezdtek el használni. Így a kései hunok lassan beolvadtak a környező népekbe. A nyugati irányú vándorlás révén jutott a mai Kínától sok ezer kilométerre Attila népe is - emlékeztetett a magyar vonatkozású tényre Obrusánszky. Mint mondta, Attila halála után még erős birodalmat hoztak létre a Kaukázusban, s a források meg hosszú ideig emlegetik őket.

Ottani birodalmuk a 8. század elején szűnt meg arab támadás miatt. Az egykori eurázsiai népek kultúrájában máig világos nyomot hagytak; a mongolok, csakúgy, mint a törökök, őseiknek tekintik a hunokat. Kína szerte ismert az is, hogy a kínai nyelvben Magyarország elnevezése, az angol Hungaryra alliteráló "hsziongjáli" szó első tagja, a hsziong nem véletlenül utal épp a hunokra. Egyébkent a középkori magyar királyok is okleveleikben, érmeiken a Hungaria-t szerepeltették, a "magyar" elnevezés csak később terjedt el.

Obrusánszky Borbála beszámolt arról is, hogy Tungvancseng fennmaradt vályogból és rizsmasszából, helyenként fa elemekkel készült építményeiből jól körvonalazható, hogy a város egykor három részre tagozódott. Az egyszerű emberek lakhelyeire, a kormányhivatalnokok és nemesek "rezidenciáira" és a legbelsőbb palotavárosra, az uralkodó otthonára.

A kutatások során kiderült az is, hogy az építkezések folyamán itt is jellemző volt az "építőáldozat", vagy ha úgy tetszik, a falba temetés. A magyar kutató épp e témakörben fog előadást tartani az évfordulós konferencián, ahol levetítik a rendező jelenlétében A hunok titkos története című, Kínában készült dokumentumfilmet, Daubner György munkáját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből