Titokzatos gömböket találtak a Tollaskígyó templomában
2013. május 2. 18:37
Több száz ismeretlen eredetű és célú, furcsa, fémes hatású gömböt tártak fel régészek a mai Mexikó területén lévő Teotihuacan ősi templomának romjai között. A tárgyakra egy robotra szerelt kamera segítségével a Tollaskígyó (Quetzalcoatl) templomának lezárt, föld alatti kamráiban bukkantak.
Korábban
A 3,8-12,7 centiméter átmérőjű golyók az előzetes vizsgálatok szerint legalább 1800 évesek lehetnek. Belsejük agyagból és valamilyen szerves anyagból készült, míg a felületet pirit, más néven a „bolondok aranya” borítja, amelynek oxidálása sárgásan csillogó hatást kölcsönöz a gömböknek. „A leleteket a vasból és kénből összeálló pirit – másik nevein a vaskovand vagy kénkovand – oxidációja borítja, amely egyfajta fém. Több száz ilyen, fémes hatású gömböt találtunk a Tollaskígyó templomának két déli kamrájában” – magyarázta Gómez Chávez a Discovery Newsnak.
A Teotihuacan egyik legismertebb szakértőjének számító George Cowgill, az Arizonai Állami Egyetem professzora szerint a gömbök lenyűgöző felfedezésnek számítanak. „A bolondok aranyát több ősi mezoamerikai társadalom is felhasználta; a gömbök valószínűleg a tökéletességet szimbolizálták, de hogy valóban mit jelenthettek és miért készültek, arról egyelőre nincs tudomásunk” – mondta a professzor.
A templom két kamrája falainak és mennyezetének borítása magnetit, pirit és hematit ásványi anyagokból készültek, ami speciális fényes hatást és fényerőt kölcsönzött a helynek. „Úgy véljük, hogy a társadalom elitje, a papok és uralkodók különböző rituálék során használhatták a föld alatti járatokat, illetve termeket” – mondta Chávez. Az elmélet alátámasztására szolgálhat az a néhány, a kamrákban megtalált kerámiából és fából készült maszk, amelyeket hegyikristályokkal, jádekövekkel és kvarcokkal díszítettek. A tudósok szerint ezek az i. sz. első század végén készülhettek.
A munka még nem ért véget, ugyanis Chávez kollégáival a föld alatti alagút utolsó részének három kamrájának vizsgálatára készül, amelyeket szintén robotkamerákkal szeretnének megközelíteni. „Az alagút az eredeti állapotában van, tehát két évezrede érintetlen” – adott hangot izgalmának Ng Tze Chuen, aki a kamrákba behatoló, Tláloc II-TC névre hallgató robotot építette. A hongkongi szakértő szerint, aki az egyiptomi nagypiramisok felfedezésében aktív szerepet játszó 2010-es „Dzsedi” robot megalkotásában is segédkezett, a gömbök az egyik legjelentősebb leletnek számítanak Teotihuacan régészeti történetében.
Chávez szerint az alagutat a város elöljárói kétszer is lezárták, másodszorra – körülbelül 1800 évvel ezelőtt – vastag fallal torlaszolták el a járatokat, hogy senki se léphessen be, minden bizonnyal azért, mert az alagút végén lévő központi kamrában számukra valami értékeset akartak megőrizni. „Elképzelhető, hogy ezekben a termekben fogjuk megtalálni Teotihuacan uralkodóinak földi maradványait” – magyarázta a kutató.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
