Megbolygatta Mexikó genetikai térképét az azték hódítás
2013. február 6. 13:30
A mexikói Xaltocan városát 1435-ben meghódító aztékok a régió egész genetikai térképét megváltoztatták - derült ki egy új kutatásból.
Korábban
Az American Journal of Physical Anthropology című folyóirat decemberi számában közölt tanulmány szerint a Xaltocan városában talált, az azték hódítás előtti időből származó emberi maradványokból kinyert mitokondriális DNS-ek különböznek az 1435 utáni mintáktól.
A kutatás segíthet pontot tenni arra a hosszú ideje óta parázsló vitára, hogy a Xaltocanban élő otomi indián törzs elhagyta-e a települést, netalán asszimilálódott. „Ez egy olyan történet, amely sokkal bonyolultabb, mint hinnénk” – fogalmazott a tanulmány egyik szerzője, Lisa Overholtzer, a kansasi Wichita Állami Egyetem kutatója. „Nem gondoljuk, hogy egyfajta lakosságcsere történt volna, annyi azonban bizonyos, hogy demográfiai változás ment végbe az azték hódítás nyomán” – fűzte hozzá a kutató.
Xaltocan az otomi indiánok városállamának központja volt. A Mexikóban élt népcsoport számára az azték hódítás előtti időszak komoly megpróbáltatásokkal telt. Az 16. századból származó feljegyzések elmesélik, hogyan hagyták el tömegével a bennszülöttek 1395-ben a várost; ezek az írott források említik meg azt is, hogy a várost egészen 1435-ig nem lakták, ekkor azték telepesek vették birtokba Xaltocant.
Amikor Overholtzer és kollégái évekkel ezelőtt elkezdték feldolgozni a régióban fellelt leleteket, arra lettek figyelmesek, hogy egyik általuk vizsgált települést sem hagyták ott teljesen lakói. A város populációjában bekövetkező változások elemzéséhez a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-eket vizsgáltak, amely mintákat – összesen 25-t – két ősi ház belső udvarában találták meg.
A genetikai vizsgálatok megmutatták, hogy a hódítás előtti időkből származó és az 1435-t követő időszakból fennmaradt DNS-ek nem egyeznek meg egymással; ez azt sugallja, hogy néhány otomi indián elhagyta a települést, helyükre pedig azték telepesek érkeztek. „Valószínűleg néhány ember elhagyta a várost, minden bizonnyal az elit, amely azt láthatta, hogy a hódítással megváltozott a társadalomban betöltött szerepük” – mondta el Overholtzer.
Egyelőre azonban – mivel az apai ágon öröklődő DNS-t eddig még nem vizsgálták – más elméletet sem lehet kizárni. Elképzelhető ugyanis, hogy a Xaltocanban élt családok az apai ágon keresztül hagyták rá családtagjaikra a házakat, így az abban élt nők genetikailag így is különböztek volna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap