Hamarabb kezdődött a földművelés a Szentföldön
2013. március 21. 09:45
Az eddig gondoltnál jóval korábban, már az időszámításunk előtti 6. évezredben művelés alá vonhatták a földet a Negev-sivatag lakói.
Korábban
Korábban azt gondolták, hogy a 12 ezer négyzetkilométeres területével Izrael államának közel 60 százalékát elfoglaló Negev-sivatag (más néven Negeb) egykori lakói valamikor az időszámításunk szerinti első században kezdték a földet műveli, addig jórészt az állattartásnak köszönhetően sikerült fennmaradniuk – foglalta össze Hendrik Bruins ásatásvezető, a Ben Gurion Egyetem munkatársa.
A legújabb kutatások eredményei alaposan rácáfolnak erre: a területen fellelt csontokon és a különböző földrétegekben talált szerves anyagokon elvégzett radiokarbonos vizsgálatok szerint a sivatag lakói már i.e. 5000 körül is földet műveltek. Bruins szerint három réteg is arról árulkodik, hogy a Negegben már nagyon korán művelés alá vonták a földet: az első ilyen periódus i.e. 5000 és 4500 közé tehető, a második i.e. 1600 és 950, a harmadik pedig i.sz. 650 és 950 között volt.
Az első földművelők egy eleddig ismeretlen közösséghez tartoztak, a második viszont nagyon is ismert: ebben az időben indultak meg a zsidók Egyiptomból az új haza keresésére, a mai modern Izrael állama felé. A harmadik réteg pedig a késő bizánci, illetve a korai iszlám korhoz köthető.
Bruins szerint hatalmas mennyiségű forrás áll rendelkezésre az árvizek idején keletkező csapadék összegyűjtésének és a mezőgazdasági területek öntözésének módjáról a levantei térség déli részén, de eddig a kövek és az agyagedények elemzése miatt kizárólag spekulatív teóriákra futotta a régészek részéről. Ma már tudni, hogy ősi gazdaságokban – olvasható Bruins megjelenés előtt álló tanulmányában – valószínűleg szőlőt, olívát, árpát és búzát termeszthettek a régió lakói.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.