2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A svájci Mona Lisa lenne az eredeti?

2013. február 20. 08:19

A Svájcban őrzött Mona Lisát festhette meg először Leonardo da Vinci – állítja az a svájci alapítvány, amely már régóta küzd azért, hogy a művészeti világ végre elismerje a tulajdonában levő műalkotás eredetiségét.

Az eredeti Mona Lisának tartott festményen elvégzett legújabb tudományos vizsgálatok megerősíteni látszanak azt a feltételezést, hogy az isleworth-i Mona Lisát Leonardo festette – közölte az alapítvány a múlt héten.

A kutatást tavaly szeptemberben kezdték meg a svájci Szövetségi Technológiai Intézet szakemberei. A párizsi Louvre-ban őrzött Mona Lisáról három évszázadon keresztül hitték, hogy ez az egyetlen alkotás, amit Leonardo titokzatos modelljéről, a firenzei Lisa Gherardini-ről festett, holott számos másolat készült minden idők legismertebb festményéről – az egyik legkorábbit például a madridi Prado őrzi.

A svájci Mona Lisa Foundation évek óta próbálja bizonyítani a Genfben őrzött Mona Lisa eredetiségét. Az alapítvány ír származású elnökhelyettese, David Feldman – maga egyébként mű- és bélyegkereskedő – egy olasz matematikussal, Alfonso Rubinóval lépett kapcsolatba a kérdés tisztázása végett. „Rubino hosszasan tanulmányozta Leonardo vitruviusi emberét, s ő volt az, aki felajánlotta, hogy megvizsgálja a festményt” – mondta el Feldman.

Rubino szerint az isleworthi Mona Lisa – amely onnan kapta a nevét, hogy Hugh Baker angol műértő London Isleworth nevű külvárosában őrizte az alkotást – egyezést mutat a párizsi múzeumban őrzött Mona Lisa geometriai sajátosságaival, s bizonyíthatóan a reneszánsz mester festette meg a művet. A zürichi intézet a vásznon elvégzett radiokarbonos vizsgálat segítségével azt is megállapította, hogy azt 1410 és 1455 között készítették, amivel cáfolta azt a vélekedést, hogy a festmény csupán egy késő 16. századi másolat lenne.

Korábban egyébként az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik nyomszakértője is megszólalt, aki azt állította, hogy a korai alkotáson látható nő arca ugyanazokat a jellegzetességeket mutatja, mint a későbbi, csak épp az első képen még 12-13 évvel fiatalabb. Ez azt jelenti, hogy a művészettörténelem egyik legrejtélyesebb nője kétszer is modellt ült Leonardónak. A tudományos véleményeken túl az alapítvány által megkérdezett szakértők idézték da Vinci kortársait is, akik állítólag már 1503-ban látták a mester műhelyében a Giocondát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár