Amikor ráfagyott Mona Lisa arcára a mosoly

Távol a világhírtől

1911. augusztus 11-én a Mona Lisa megszokott helyén, a Louvre-ban, a Salon Carré-ben volt, Tiziano és Correggio egy-egy festménye között. Bent az őr, Maximilien Paupardin talán éppen izzadtságát törölgette homlokáról, a korabeli krónikák szerint ugyanis azon a nyáron rekkenő hőség bénította meg Franciaország egész területét. Amikor két nap múlva visszatért – a Louvre hétfőnként zárva tart –, nem akart hinni a szemének: a világ leghíresebb festményének nyoma veszett.

Vagy talán nem is a leghíresebb. A Mona Lisa bár ismert volt, akkoriban csak a szerencsés keveseknek adatott meg, hogy elmenjenek érte Párizsba és megtekintsék a Louvre-ban. A rendőrségnek nem volt más választása, nem kevesebb mint 6500 másolatot készítettek Leonardo mára világhírűvé vált festményéről, s azokat a párizsi utcákon osztogatták a járókelőknek, hátha valaki ráakad a méretét tekintve nem túl jelentős, felbecsülhetetlen értékű alkotásra.

Vincenzo Peruggia

A fiatal tolvajnak nem volt nehéz dolga: a rablás előestéjén egyszerűen elrejtőzött a Louvre egyik faliszekrényében. Amikor következő nap a takarítók elhagyták a termet, amelyben a Mona Lisát őrizték, előbújt rejtekéből, a kincset érő zsákmányhoz ment, majd egy határozott mozdulattal leakasztotta a falról. S mivel a kép elég kicsi, mindössze 76,8-szor 53 centiméteres, egyszerűen a köpenye alá rejtette.

Az eset világosan megmutatta, hogy a Louvre biztonsági rendszere hagy maga után kívánnivalót. Jól példázza ezt a fotográfusok helyzete: nekik akkor még megengedték, hogy ha a helyzet – a helyes exponálás – úgy kívánja, bármelyik alkotást leemeljék helyükről, amivel komoly károkat okozhattak bennük. A Mona Lisát egy egyszerű üvegdobozba tették, de a rabló felismerte, hogy az könnyen eltávolítható.

Peuggia ismerte a párizsi múzeumot, 1910 októberétől 1911 januárjáig üvegesként dolgozott ott, segített a Mona Lisa védőrétegének kialakításában is. Mindent alaposan kitervelt, csak egy dolog siklott félre: nem volt jó a kulcs a lépcsőházhoz, amelyen keresztül a tolvaj el akarta hagyni a Louvre-t. Vincenzo Peruggia tervei hirtelen összeomlani látszottak, léptek zaját hallotta. A múzeum egyik bádogosa közeledett, az egyetlen ember, aki látta a tolvajt. A férfi udvariasan kinyitotta egy fogóval az ajtót Peruggiának, nem sejtve, miben segédkezik.

1. Távol a világhírtől
2. Apollinaire és Picasso célkeresztben

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején