A malenkij robotra elhurcoltakra emlékeztek Nagymaroson

Az eseményen Harrach Péter országgyűlési képviselő kiemelte, az a közösség, amely emlékezik, amelynek fontos a múlt, a hagyományos értékek és "minden élő és eltávozott tagja", reményt ad Európának, hogy van jövője. A kisebbik kormánypárt képviselője emlékeztetett, csaknem 70 éve mintegy 600 embert hurcoltak el a Dunakanyar három településéről, Nagymarosról, Zebegényből és Kismarosról.

A több mint száz elhunytnak, valamint a hazatérteknek a történelem "beletaposott" az életébe - mondta, hozzátéve: három zárt, gazdag kultúrával rendelkező közösségben, fiatalként tervezték az életüket, de megjelent "egy másik világ", amely "hazájában félelmet és elnyomást teremtett", és "beszippantotta" őket. A politikus arra kérte az emlékező közösségeket, hogy továbbra is tiszteljék hagyományaikat és tagjaikat, ezzel adjanak reményt Európának.

Gróh János Gáspár, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője azt hangsúlyozta, ami itt történt, az jellemző a múlt századi történelemre: a háborút egy jobb világban való reménykedés követte, helyette azonban csalódás következett. A 20. század a népirtások százada, amelyben a nagy történelmi tragédiák "a kisemberek tragédiáján" keresztül jelentek meg, és a malenkij robot is példa erre - tette hozzá.

Azt mondta, szülőket, nagyszülőket, családtagokat siratnak, akik örökre idegenben maradtak. De akik hazatértek, azok maradandó sebeket szereztek - mutatott rá. Megjegyezte, származásuk miatt hurcolták el őket, de "sorsuk magyar sors". Meg akarta alázni, törni őket a rendszer, ezért a túlélőket is arra akarták kötelezni, hogy felejtsék el a történteket - idézte fel. Úgy fogalmazott, ezért övezte hallgatás a malenkij robotot, ezért hiányzik ma a társadalom történelmi tudatából ennek emléke.

Petrovics László polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy a malenkij szó oroszul kicsi munkát jelent, de hogy valójában mennyire volt kicsi, azok tudják, akik megélték. A valóságban embertelen körülmények között végzett rabszolgamunka volt - hangoztatta. Kiemelte, a kommunista kormányok nem segítettek a hazatérőknek, a téma tabu volt, a részleteit máig nem tárták fel teljesen, holott a második világháború egyik legnagyobb magyar tragédiája volt.

Úgy vélte, míg ma például a holokauszt mindennapos téma, a malenkij robotról keveset beszélnek. Ezért fontos feladat az emlékezés, hogy ma is tudják, mit történt akkoriban, hogy szebb és igazságosabb legyen a jelen, és hogy ne fordulhasson elő ismét a malenkij robothoz hasonló eset. A nagymarosi római katolikus templomban az esemény alkalmából gyászmisét mutatott be Beer Miklós váci megyés püspök.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?