Az 1941-48-as időszak vajdasági áldozatainak forrásfeltárása
2012. december 29. 11:02 Mezei Zsuzsanna
Majdnem hét évtized elmúltával még mindig ott tartunk, hogy nem rendelkezünk akár hozzávetőleges adatokkal sem a második világháború és azt követő évek térségünkre vonatkozó civil áldozatainak számáról. Még mindig folyik a számháború arról, hogy a megszállók és a velük együttműködők hány embernek az életét ontották ki, habár erről a korszakról már több tucat könyvet írtak, film is készült a sajkás vidéki razziáról, a háború után egy külön bizottság foglalkozott ennek a felderítésével, de újból és újból felmerül ez a téma, sokszor éppen a pillanatnyi politikai helyzet hozza elő őket.
Korábban
Évtizedekig tabu téma
Sokkal rosszabb a helyzet az 1944 októberétől 1948-ig terjedő időszakkal. Különösen kevés információval rendelkeztünk arról, hogy a megszállók visszavonulás után a bevonuló partizánok által kialakított új hatalmi rendszer hány civil áldozatot követelt. Mindez évtizedekig tabu témának számított. Néhány egyéni kutatástól eltekintve, elsősorban gondolok itt Dr. Aleksandar Kasaš és Mészáros Sándor és a magyarországi A. Sajti Enikő történészek munkájára és a helytörténészekre. A teljesség igénye nélkül szólhatunk Matuska Márton publicista, Teleki Júlia, a bezdáni Balla testvérek, Mozjes Antal, Csorba Béla, Szloboda János munkájáról, akik egy-egy helység 1944-45-ös áldozatainak névsorát próbálták összeállítani, azonban ebben a témában állami szinten nem történt előrelépés egészen a 2000-ig.
Ennek egyik fő oka az a tévhit, hogy az említett korszakban készült dokumentumok megsemmisültek vagy egyáltalán nem is készültek kimutatások, összeírások az 1944 őszén lezajlott kivégzésekről. 2000-ben a Vajdasági Tartományi Képviselőház indítványozására megalakult a Tartományi Igazságfeltáró Bizottság (népszerű nevén Ankét Bizottság). "A Bizottság alapfeladata, hogy összeállítsa az 1941 és 1945 között ártatlanul meghurcolt, megkínzott és kivégzett vajdasági polgárok névsorát és megállapítsa az atrocitások elkövetőinek kilétét." A Bizottságnak, de a Vajdasági Képviselőháznak is az első és legfontosabb döntése az volt, hogy "nincs kollektív bűn, csak egyéni".
Sajnos ezt a döntést tíz év múlva felülírta az aktuális politikai vezetés, gondolok itt az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és kárpótlásáról szóló törvényre és e körül kialakult vitára. Vitathatatlan az Ankét Bizottság szerepe, csak sajnos a munkát objektív okok miatt nem fejezték be. A Bizottság egy kilenc kötetes tanulmány-dokumentum-névsor kötetet állított össze, azonban pénzhiányra hivatkozva csak tíz példányban jelent meg a könyv és 120 CD lemezen. Így ez az összefoglaló munka szinte elérhetetlen a kutatók és az érdeklődők számára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap
