Az 1941-48-as időszak vajdasági áldozatainak forrásfeltárása

Elhárulnak az akadályok

A vízválasztó év a kutatásokban a 2009-es. A szerbiai kormány ekkor próbálta először intézményesíteni e kor dokumentumainak kutatását. 2009. július 9-én döntést hozott egy bizottság létrehozásáról, melynek a hivatalos neve: Állami Bizottság az 1944. szeptember 12. után kivégzettek tömegsírjainak feltárásáról és megjelöléséről (népszerű neve a Sírfeltáró Bizottság). Ez a bizottság, ahogy a megnevezésében is utal, csak a 1944-es őszi események, vagyis az új rezsim katonai-rendőri alakulatai által kivégzett áldozatok összeírásával, és a tömegsírok feltárásával, exhumálással foglalkozik Szerbia szerte. A kezdeti, legfőképpen pénzelési gondok miatt, mára már teljes erőbevetéssel kutat a szerbiai levéltárakban, írja össze az áldozatok neveit, és működtet egy nyilvános honlapot, melyen megtekinthetők az eddig összeírt áldozatoknak a neve az eddig fellelhető adatokkal együtt.

Közben 2009. október 12-én Szerbia és Magyarország államfői megegyeztek a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság felállításában. „A bizottság tevékenységének középpontjában a II. világháború és az azt követő időszak (1941-1948) áll, foglalkozik mind a magyar közigazgatás szerb és zsidó, mind a jugoszláv kommunista hatóságok magyar áldozataival.” E két bizottság felállításával és annak a szerb kormányhatározatnak köszönve, mely feloldotta a BIA (Biztonsági-információs Ügynökség) dokumentumok titkosságát, megteremtődött a kutatás minden feltétele, vagyis majdnem minden. Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata több mint egy év múlva ült össze először, és határozta meg a kutatási alapelveket. Kidolgozta a munkatervet, de anyagiak hiányában a tényleges munka csak 2011 végén indult be.

A Szerb Tagozat első alakuló ülése 2011 márciusában volt, a következőre 2012 májusában került sor, szintén anyagiakra hivatkozott ez a tagozat is, habár a szerb tudományos élet érdektelenségét sem lehet kizárni. A következő lényeges mozzanat, amikor 2012. január 4-én Srđan Cvetković kezdeményezésére, aki a Sírfeltáró Bizottság titkára, a Vajdasági Képviselőház elnöke Egeresi Sándor összehívott egy ülést, melyen felvetették az Állami Bizottság Vajdasági Albizottságának felállításást. Sajnos erre nem került sor, ami a vajdasági kutatatások szempontjából eléggé kedvezpőtlen helyzetet teremtett, mert Vajdaságban sajnos specifikus események is történtek, gondolok itt pl.a csúrogi, zsablyai, mozsori tömeges kivégzésekre és kitelepítésekre, a német lakosság gyűjtőtáborba való hurcolására, és arra a tényre, hogy a tömeges likvidálások nem ideológiai alapon, hanem sokszor nemzeti alapon történtek. Még egy lényeges szakmai kérdést kellett tisztázni, hogy megkezdődjön az érdemi feltáró munka.

Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatában a kutatással kapcsolatban két ellentétes vélemény alakult ki. Az egyik szerint, amelyet a többnyire a magyarországi bizottsági tagok képviseltek: a kutatást teljesen az elejétől kell kezdeni, minden eddigi eredményt mellőzve. A másik vélemény szerint, a már eddig elvégzett kutatást és a folyamatban levő kutatásokat, főleg a Sírfeltáró Bizottság kutatói csoportjával összehangolva, és egymás között adatcserével lehetne megkönnyíteni és felgyorsítani. Végül is az utóbbi vélemény kerekedett felül, és 2011. december végén az Akadémiai Bizottság Szerb tagozata, a Szerbia Kormánya által alapított Sírfeltáró Bizottság és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (a magyar érdekek képviseletében) együttműködési megállapodást kötött. Most már elhárultak az akadályok feltárási munka elől.

Itt kell megemlíteni azt a kutatói munkát, melyet a Vajdasági Levéltárban 2009 derekától kezdtem meg igazgatói engedéllyel, még mielőtt bármelyik bizottság megalakult volna. Az első eredményekről a Zentán megrendezett Impériumváltás a Vajdaságban című szakmai konferencián számoltam be. (A konferencián elhangzott előadások megjelentek könyv formájában is.) A konferenciára készülve derült ki, hogy a levéltárunkban sokkal több adat létezik az 1944-es őszi eseményekről, mint az feltételezhető volt. Már akkor meg lehetett állapítani, hogy a partizán, később a kommunista hatalom nagyon is pontos kimutatást vezetett a hatalomváltás idejében lezajlott eseményekről. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a többi levéltárra is, legyen szó szerbiai (belgrádi) levéltárakról vagy a vajdasági regionális levéltárakról.

1. Évtizedekig tabu téma
2. Elhárulnak az akadályok
3. Mit kutatni és hol?
4. Nem megkerülhetők az anyakönyvek sem
5. Folyamatos a kutatási eredmények feldolgozása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­ősz
Múlt-kor magazin 2017

• A történelem hét legnagyobb alfahímje 
• A vörös fasiszta 
• A forradalom ismeretlen festője
• Nagyvadak az ősi fészekben
• Bodor a levele
• Feldarabolt uralkodók 
• Kádári médiapolitika az akasztófák árnyékában
• A zalai svéd grófné
• Vágy és vezeklés