Vetélytársat kapott Mezopotámia
2012. november 19. 08:57
Kétezer évvel korábban alakulhatott ki az indiai szubkontinens első ismert kultúrája, az Indus-völgyi, mint azt eddig a kutatók gondolták - állítják indiai régészek az újonnan feltárt régészeti maradványok alapján.
Négyezer évvel ezelőtt a Nyugat-Indiától Észak-Afganisztánig húzódó Indus-völgyi civilizáció - más néven Harappa-civilizáció - több mint 680 ezer négyzetkilométeren terült el, s ezzel kétszer nagyobb területet foglalt magába, mint az egyiptomi birodalom és Mezopotámia együttvéve.
Az indusi műtárgyak a legkorábbi írásos feljegyzésekről tanúskodnak, a harappai múzeumban látható szövegtöredék például 4400 éves, de még ma is vannak olyan írásos emlékek, amelyeket a fejlett technika ellenére sem sikerült megfejteni. A régészek szerint az Indus-völgyi civilizációban a várostervezés volt a legszembetűnőbb jelenség: a Harappában fellelhető csatornák, kutak, illetve téglák mérete és tömege szinte megegyezik a több száz kilométerre levő Mohendzsodáróban alkalmazott arányokkal.
A harappai régészeti nemzetközi konferencián két indiai régész, B.R. Mani és K.N. Dikshit meglepő teóriával állt elő az indiai szubkontinens első ismert civilizációjának eddig többé-kevésbé kanonizált datálásával kapcsolatban. Szerintük ugyanis a legújabb feltárt régészeti maradványok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a Harappa-civilizáció kétezer évvel korábban kezdődött, mint azt eddig hittük.
A megjelenés előtt álló tanulmányukban Mani és Dikshit azt állítják, hogy a Bhirrana-ból (Haryana), származó leletek radiometrikus kormeghatározása és a feltárt pre-harappai kulturális maradványok szerint már időszámításunk előtt 7380 és 6201 között is éltek emberek a kontinensen. Ha állításuk bizonyítást nyer, akkor kijelenthető, hogy az Indus-völgyi kultúra időben egyezést mutat a mezopotámiai civilizáció felvirágzásával (a sumerok i.e. 6500 körül emelkedtek fel az Ubaid-korszakban).
Bár az eddig megfejtett szövegek azt mutatják, hogy a sumerok nyelve semmilyen más nyelvvel nincs rokonságban, az egyik elmélet szerint a mai Irán partjai mentén, azaz nagyjából a két civilizáció határán élő népek elámi-dravida nyelven beszéltek. Az újabban egyre nagyobb támogatottságot élvező elámi-dravida hipotézist vallók arra alapozzák nézetüket, hogy a földművelés a Közel-Keletről Elámon keresztül érkezett az Indus-völgybe, így Mezopotámiából nemcsak az új, forradalmi eszközök kerültek az ókori városállam közvetítésével a szubkontinensre, hanem egy új nyelv is gyökeret eresztett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Mussolini
- Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
- Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Szörnyű bosszút állt az olasz nép Mussolini rémuralmáért
- Folytatják a holokausztmúzeum építését az egykori Mussolini-villa közelében
- Merényletek sorát élte túl hihetetlen szerencsével Mussolini
- Az életébe került Mussolini vejének, hogy szembefordult apósával
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.