Újjá kell-e építeni a bamijáni Buddha-szobrokat?

A költségek csak csepp a tengerben

A bamijáni völgyben húzódott a buddhista terjeszkedés nyugati határa, és a hely az elmúlt évezred nagy részében fontos kereskedelmi gócpontnak számított: Kelet és Nyugat találkozási pontjának, ahol a régészeti feltárások tanúsága szerint görög, török, perzsa, kínai és indiai befolyás keveredett, olyan mértékben, mint talán sehol máshol a világon.

Tavaly azonban az UNESCO bejelentette, hogy letett a szobrok helyreállításáról. Ami a nagyobbikat illeti, nem maradt meg belőle annyi, hogy újból fel lehessen építeni, és bár a kisebbik esetében ez lehetséges volna, nem valószínű, hogy meg fog történni. Ehelyett japán és olasz közreműködéssel azon dolgoznak, hogy megerősítsék a repedező sziklafalat, épségben megőrizzék a sziklákat, illetve a barlangok és bemélyedések falát valaha beborító falfestések maradványait.

Az Emlékművek és Lelőhelyek Nemzetközi Tanácsa (International Council on Monuments and Sites, ICOMOS) azonban változatlanul azt szeretné, hogy újjáépítsék a Buddha-szobrokat. Bert Praxenthaler az ICOMOS-nak dolgozik, és 2004 óta azon fáradozik a helyszínen, hogy megmentse a szobrok maradványait, amelyek között 40 tonnásak is vannak, és védőtető alá helyezve a lehető legjobb állapotban megőrizze őket. Anasztilózist végezve a lehető legkevesebb új anyag felhasználásával újból fel akarja építeni a szobrokat. "Ez egy kirakós játék, amelynek több darabja elveszett, de geológiai módszerekkel meg tudjuk állapítani a megmaradt részletek helyét" - mondta a BBC News Magazine-nak.

Ezt a módszert alkalmazták az athéni Parthenonnál és az Akropolisz más építményeinél is, de ha a Buddhák esetében is sor kerülne rá, az volna az első eset, amikor egy szándékosan szétrombolt emlékmű visszaállítására használnák. A rekonstrukció ellen azonban számos érv szól, nem utolsósorban az ár.

A kisebbik Buddha helyreállítása is több millió dollárba kerülne egy olyan helyen, ahol a legalapvetőbb infrastruktúra is hiányzik, vagyis nincsenek utak és áram. Hatalmas mennyiségű fémre lenne szükség, amelyet végig kellene utaztatni a Kabulból Bamijánba vezető veszélyes úton. "Természetesen erre azt lehet mondani, hogy Afganisztánban minden nap elképesztően sok pénz megy el. A költségek tehát csupán cseppet jelentenének a tengerben" - érvelt Llewelyn Morgan, a Bamijáni Buddhák, a szobrok története című mű szerzője.

Szerinte azonban a régészeknek lennének sürgősebb dolgaik is Afganisztánban. "Nem lehetne kizárni, hogy Bamiján minden régészeti erőforrást felemésztene. Afganisztánban azonban elképesztően sok régészeti kincs van"- figyelmeztetett.

1. A költségek csak csepp a tengerben
2. Működésbe hozták sokak fantáziáját
3. Nem pusztán vallási fatva

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"