A KGB irányíthatta Kennedy gyilkosát

Jövőre lesz ötven éve, hogy 1963. november 22-én dallasi kampánykörútján meggyilkolták az Egyesült Államok akkori elnökét, John F. Kennedy demokrata politikust. A kerek évforduló elé időzítette könyve megjelenését Robert Holmes egykori diplomata, aki a kötetben nem kevesebbet állít, mint hogy JFK merénylőjét, Lee Harvey Oswaldot a KGB irányította.

Holmes többekkel egyetértésben úgy véli, hogy magának a szovjet vezetésnek hivatalos szinten nem volt köze a merénylethez, s ugyan a feltételezett merénylő, Oswald egyedül cselekedett, valamilyen külső erő befolyása alá kerülve gyilkolt – ez az erő pedig nem volt más, mint a szovjet titkosszolgálat. A moszkvai brit nagykövetségen 1961 és 1962 között dolgozó diplomata azt állítja, hogy Kennedy valószínűleg egy a KGB kötelékébe tartozó, a kubai rakétaválság kudarcát feldolgozni képtelen, Hruscsov háta mögött konspiráló tiszt (illetve tisztek) bosszújának áldozata lehetett.

„Kennedy és Hruscsov ugyan nem lettek barátok a rakétaválság idején, de bizonyos mértékig egymás szemébe tudtak nézni. Előre tekintettek, s megnyugtatták a világ közvéleményét. Ez a KGB-n belül szervezkedő csoport azonban ezt nem akarta, ők inkább harcolni szerettek volna. Azt gondolták, hogy Hruscsovnak be kellett volna vetnie az atomfegyvereket a kubai rakétaválság idején, de azok megsemmisültek, amikor a pártfőtitkár behódolt az amerikaiaknak” – fejtegette a szerző.

A kötet címadója (Spy Like No Other) Ivan Szerov, aki a KGB elnöki tisztjét töltötte be 1954 és 1958 között. 1939-1941 között helyettes belügyi népbiztosként ő szervezte meg 1939-ben a deportálásokat a balti országokból Szibériába, majd 1941 augusztusában részt vett a Volga-menti németek kitelepítésében, az ősz folyamán a moszkvai védelmi zóna parancsnoka, 1945-ben pedig a lengyelországi szovjetellenes felkelések vérbefojtója volt.

Miután Sztálin 1953-ben meghalt, segített eltakarítani az útból Lavrentyij Pavlovics Beriját, a titkosszolgálat akkori vezetőjét, majd 1956-ban ő vezette a magyar forradalom elleni KGB-műveleteket. Inkognitóban érkezett az országba, mint a magyar belügyminisztérium szovjet tanácsadója, s több forrás szerint ő adott parancsot a Kossuth téri sortűzre.

Szerov később a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU), a katonai hírszerző szolgálat élére került. Regnálásának idejére esett a kubai rakétaválság, amikor felfedték, hogy az egyik GRU-tiszt, a katonai hírszerzés ezredese, Oleg Penkovszkij a briteknek kémkedett. Penkovszkijt árulás vádjában bűnösnek találták és egy évvel a kubai fiaskó után kivégezték. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a mundér becsületén esett szégyentelen folt miatt Szerov főbe lőtte magát; tény azonban, hogy ezt követően Szerov szinte köddé vált, de a hírek szerint csak 1990-ben hunyt el.

Holmes szerint a Kennedy-merénylet két főkolomposa Szerov és Jurij Vlagyimirovics Andropov, a KGB későbbi parancsnoka, pártfőtitkár volt. „Ők voltak a nehézfiúk. Akciót akartak, Kennedy pedig az ősellenségük volt, cselekedni kellett. Szerov minden bizonnyal ismerte a merénylet másik kulcsfiguráját, Valerij Kosztikovot, akivel a KGB-n keresztül tudott kommunikálni. És Oswald? Szeszélyes, kiismerhetetlen figura volt, akire mindig a gyanú árnyéka vetült, hiszen a Szovjetunióba emigrált és onnan tért haza. De kellett egy feláldozható merénylő – azzal kellett dolgozni, aki ott volt” – magyarázta Holmes.

A diplomata azt nem tudta megmondani, hogy Oswald mióta állt a szovjetek rendelkezésére, de a mexikóvárosi szovjet konzulátuson – ahol három szovjet KGB-tiszt, köztük Kosztikov volt jelen – vele szemben tanúsított bánásmód meglehetősen szokatlan volt. „Igen, néhány évet valóban a Szovjetunióban töltött, de nem történt vele semmi különös. Azon a bizonyos szombati napon vízumkérelemmel állt elő, s ehhez azt kell tudni, hogy annak procedúrája négy hónapot vett igénybe. A válasznak valahogy úgy kellett volna hangzania, hogy ’Gyere vissza hétfőn’, de ez mégse történt meg, a három férfi tovább folytatta a beszélgetést, órákon keresztül. A találkozó után azonnal táviratoztak Moszkvába. Az üzenet kétségkívül nem a vízumkérelemről szólt, valami különleges dolognak kellett történnie” – magyarázta Holmes.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”