Egykori SS-tiszteket alkalmazott Castro

A korábban titkosított dokumentumokból az is kiderült, hogy Fidel Castro két, a német szélsőjobbhoz erős szálakkal kötődő férfi közvetítésével belga gyártmányú fegyvereket vásárolt. A német hírszerzés szerint a kubai forradalmár célja ezzel az volt, hogy enyhítsen a Szovjetuniótól való erős függőségen.

„Nyilvánvaló, hogy a kubai hadsereg nem félt a náci 'fertőzés' veszélyétől, amíg az a céljait szolgálta” – nyilatkozta Bodo Hechelhammer, Németország külföldi hírszerző szerve, a BND történésze. A dokumentumokat a BND tette nyilvánossá és a német Die Welt című napilap közölte.

Castro és Hruscsov

Ezekből azt is megtudhatjuk, hogy a Havannába hívott négy egykori SS-tiszt közül ketten fogadták el Castro ajánlatát a kubai csapatok kiképzésére és azzal járó, a német átlagkereset négyszeresére rúgó fizetést. A kubai forradalmár két német férfit, Otto Ernst Remert és Ernst Wilhelm Springert bízta meg azzal a feladattal, hogy szerezzen be négyezer, belga gyártmányú pisztolyt a hadsereg számára.

A kubai rakétaválság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió diplomáciai háborúja láttán a világ visszafogta lélegzetét 1962 októberének vészterhes napjaiban. A két nagyhatalom a Kubába telepített szovjet rakéták miatt került szembe egymással, Moszkva végül engedett az amerikai nyomásnak és lemondott az Egyesült Államok partjaitól 90 mérföldre lévő rakéták telepítéséről. Ennek fejében Washington megígérte, hogy letesz Kuba meghódításáról, s azt is vállalta, hogy leszereli a Törökországba és Olaszországba telepített közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”