A föld alá rejtik a leleteket a tálibok elől Afganisztában

„Itt van” – mutat a földre, egészen pontosan a föld alá az afganisztáni születésű 75 éves francia régész, Zemaryalai Tarz. Arra a földre, ahol a Gandhara-civilizáció egyik Buddha-szobrának maradványait rejtették el. A jelenség nem új, számos olyan esetről hallani, hogy a régészek inkább hagyják visszatemetni a régészeti leleteket, megőrizve azokat az utókornak. (a görög példáról itt olvashat)

Az egész világot sokkolta a hír, amikor a 2001-ben hatalomra jutott tálibok – néhány hónappal az amerikai hadsereg vezette invázió megkezdése előtt – leromboltak két, hatalmas Buddha-szobrot a Bámiján-völgyben, amit azzal magyaráztak, hogy az alkotások iszlámellenesek voltak.

A Kabultól 130 kilométerre nyugatra, a hegy lábánál állt egy harmadik szobor is, amit csak 2008-ban fedeztek fel. „Mindent befedtünk, a terület egy félreeső részen van, így meg tudjuk akadályozni a lopásokat” – mondta el a projektvezető régész. Tarzi először krumpliföldeken rejtette el a régészeti leleteket, hogy megvédje őket az iszlámtól eltérő kultúrát képviselő alkotásokat kíméletlenül üldöző fanatikus táliboktól.

„A legbiztonságosabb, ha a kulturális örökséget a földben hagyjuk” – jelentette ki az UNESCO afganisztáni misszióját vezető Brendan Cassar, hozzátéve, hogy az ázsiai országban szétszórva levő prehisztorikus, a buddhizmushoz köthető vagy iszlám emlékek feltérképezése jelenleg egyszerűen leletetlen vállalkozásnak tűnik.

A föld alatt a leleteket így meg tudják óvni a tolvajoktól, az illegális kereskedőktől vagy a fagyok okozta korrozív hatásoktól. „Kis- vagy nagymértékű lopások a területek 99,9 százalékában előfordulnak” – közölte Philippe Marquis, az Afganisztánban dolgozó francia régészeti csapat vezetője. A szakember úgy tudja, hogy a közvetítők áltagosan 4-5 dollárt fizetnek az afgánoknak naponta az ásatásokért, majd az országból kicsempészett műalkotásokat több tízezer dollárért adják el az európai és ázsiai fővárosokban.

Cassar szerint először a helyieket kellene felvilágosítani az általuk feltárt kincsek értékéről, ezt követhetné a jogrend átültetése valamint egy az Interpolt és a különböző vámhatóságokat bevonó világméretű kampány elindítása.

A régészek továbbra is arról panaszkodnak, hogy a kultúra továbbra is csak másodrangú ügy Afganisztánban a fejlesztésekhez és a biztonsághoz képest. „A kultúra sohasem volt prioritás. A biztonság persze igen, ami Afganisztán költségvetésének 40 százalékát emészti fel” – mondta el Habiba Sorabi, Bámiján kormányzója.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága